Rengeteg társasházat érint a közös költséget nem fizetők problémája – a rendesen fizető lakók nyögik a nem fizetők helyett a társasház terheit. Milyen jogi fegyvert használhatunk ellenük? Hogyan hajtsa be a társasház jogos követelését a nem fizető lakókon, ha már nem elég a szép szó a közgyűlésen?
Régen minden jobb volt – tartja az örökbecsű közhely, és ebben az esetben talán meg is áll ez. 2015-ig a következő szabályozás volt érvényben: a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 30. § (1) bekezdése felhatalmazta a társasházi közgyűlést arra, hogy határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonát és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadot jelzáloggal terhelje meg. Sőt, amennyiben az adott társasház szervezeti és működési szabályzata ezt lehetővé tette, a közgyűlés kihagyásával maga a közös képviselő is bejegyeztethette a terhet a nem fizető lakó ingatlanára. Semmi egyébre nem volt szükség: egy közgyűlési határozat vagy egy közös képviselői rendelkezés, és máris felkerült az adós ingatlanának tulajdoni lapjára a nem túl impozáns bejegyzés.
A jelzálogjog bejegyzése tehát nagyon egyszerű volt 2015-ig, azonban ez visszaélésekre is okot adhatott: a közös képviselő számítását senki nem volt köteles ellenőrizni, egy egyoldalú nyilatkozat segítségével már meg is terhelhette az ingatlant. A másik gyakori eset, ami előfordulhatott a visszaélések körében, hogy a közös képviselő azután, hogy a lakó kiegyenlítette a hátralékos közösköltség-tartozását, egyszerűen nem töröltette a jelzálogjogot az ingatlanról.
2015 decemberében lépett életbe egy jogszabályváltozás. A Tht. rendelkezései ugyan szinte érintetlenül maradtak, azonban a jogalkotó elhelyezett egy szakaszt az (egyébként borzalmas elnevezésű) ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendeletben: a hivatkozott pont alapján a Tht.-ben szabályozott, közösköltség-tartozás biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, amelyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás fennállását.
Mit jelent ez magyarra lefordítva?
Ugyan a közgyűlés (vagy az SZMSZ felhatalmazása alapján a közös képviselő egyedül) továbbra is jogosított arra, hogy határozzon a hátralékkal rendelkező lakó ingatlanának terhére történő jelzálogjog bejegyzéséről, az illetékes ingatlanügyi hatóság a jelzálogot már nem fogja bejegyezni az ingatlanra kizárólag a közgyűlési (vagy közös képviselői) határozat alapján, a földhivatalnak szüksége van emellett egy végrehajtható okiratra is, azaz egy jogerős fizetési meghagyásra vagy egy jogerős bírósági ítéletre. Persze a jogszabály más lehetőséget is biztosít, azaz a közösköltség-tartozást felhalmozó lakó ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt elismerő nyilatkozata is elegendő a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyzéséhez, ez azonban valljuk be, nem életszerű, igen kevés esélye van a társasháznak, hogy tartozását elismerő nyilatkozatot csikarjon ki a ház közösköltség-haramiájából.
A leggyorsabb és egyébként a Tht. által is deklarált behajtási módszer a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése, amelynek jogerőre emelkedése esetén már kezdeményezhető is a jelzálogjog bejegyzése. Ha a tartozó (itt már kötelezett) ellentmond a fizetési meghagyásra, az eljárás perré alakul, de jó esetben a per végeredménye is ugyanaz, mint a fizetési meghagyásos eljárásé: egy jogerős, végrehajtható okirat. Azt még hozzá kell tennem: a fizetési meghagyásos (és esetleg peres) eljárás során nincs szükség a tartozó elismerő nyilatkozatára.
Szerzőnk dr. Kesseő-Balogh Péter, ügyvéd, a Jogado Blog szakértője
Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu
