Miért ne vetődhetne fel ez a kérdés? Egyszer talán szükség lehet rá.
Szóval: tényleg szeretne telekhez jutni a Holdon? Nem lenne rossz, igaz? Ráadásul, ahogy egyes cégek űrkutatási projektjeit tekintjük, nem is tűnik olyan távolinak és futurisztikusnak ez a kérdés.
Sajnos van egy rossz hírem: a Hold mindenkié.
Magyarországon az 1967. évi 41. törvényerejű rendelet hirdette ki a „Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket” című, Moszkvában, Londonban és Washingtonban 1967. január 27-én aláírt szerződést.
Ezen nemzetközi egyezmény szerint a világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, sem a szuverenitás igényével, sem használat vagy foglalás útján, sem bármilyen más módon egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki. Ha pedig egyik nemzeté sem lehet, akkor annak egy állampolgára sem szerezhet rajta tulajdonjogot. A világűr, illetve az égitestek nem elfoglalhatók, rajtuk tulajdon nem szerezhető.
Talán annyi vigaszunk lehet, hogy a világűrben vagy valamely égitesten való tartózkodása idején a tagállam az illető objektum és személyzete felett megtartja a joghatóságot és az ellenőrzési jogot. Ergo, ha például országunknak is kedve lenne netán egy Rábát kilőni a világűrbe, annak területén picit otthon érezhetjük magunkat. Már amennyire ezt a körülmények engedik. Pacalpörkölt valószínűleg nem lesz.
Megint más kérdés a használat joga: itt valamennyi állam az egyenlőség alapján és a nemzetközi joggal összhangban minden megkülönböztetés nélkül szabadon kutathatja és használhatja az égitesteket, és az égitestek minden területére szabad a bejárás.
És ha azt kérdezik, hogy a jelen cikket miért írtam, vajon milyen esetleges reklámcélzat, avagy remélt megkeresés várható ez alapján? Nos, jelen esetben semmilyen. Csak úgy, az érdekesség kedvéért…
Szerzőnk dr. Hortobágyi Sándor ügyvéd, a Jogado Blog szakértője
Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu
