Három jövő várhat a lakástakarékokra. Egyik sem könnyű.

Teljesen bizonytalan, hogy miként élnek tovább, egyáltalán tovább élnek-e a lakástakarék pénztárak az állami lakástámogatás eltörlése után. Három út lehetséges, vázoljuk mindegyiket.

Nehéz konkrétumot mondani a jövőre vonatkozóan, mint ahogy a törvényváltozás drasztikus tartalmát, és gyorsaságát se valószínűsítették szakmai körökben. De azért intő jel volt például, hogy október elsején kivonult az Aegon lakástakarék a piacról, pedig milliárdokat fektetett abba, hogy megvesse lábát a piacon.  Vajon mi lehetett az időzítés oka?

Hirdetés

Ami a jövőt illeti, alapvetően a lakástakarékok működése (annak ellenére, hogy számos ponton eltér szabályozásuk) a bankokéhoz hasonlít. Betéteket gyűjtenek, amiből hiteleket helyeznek ki és a kamatkülönbözetből szereznek profitot. A Fundamenta helyezte ki az új lakáshitelek 17%-át 2017-ben, a bankokhoz kötődő lakástakarékok (OTP, Erste) azonban inkább a fiókhálózati hitelezést helyezték előtérbe. Ebből fakadóan a jövőben is a bankokkal folytatott versenyben kell a lakástakarékoknak helyt állniuk. Az az előnye van például a Fundamentának a klasszikus bankokkal szemben, hogy nincs fiókhálózatuk, és az ügynökön keresztüli értékesítési hálózat fenntartása kevésbé költséges. Mindenképp a kiépült brandre és az értékesítési csatornákra érdemes támaszkodnak a jövőben.

House key on a house shaped keychain and coin on wooden table. Concept for real estate or renting home.

Ebből fakadóan az alábbi stratégiákat tartom elképzelhetőnek, amennyiben a lakástakarék pénztári törvényt más pontokon nem módosítják.

1. Folytatják a jelenlegi működést és két típusú terméket tudnak piacra dobni (szerintem egyszerre mindkettőre szükség lenne):

a/ Alacsony betéti és hitelkamatú (mostanihoz hasonló) termék piacra dobása értelemszerűen állami támogatás nélkül. Ennek azért lenne helye, mert a mostani alacsony kamatozású környezetben érték az embereknek, hogy tudják 4-10 év múlva kedvező kamat mellett fixen, törvényileg garantáltan juthatnak hitelhez.

b/ Új magasabb betéti kamatú termékek piacra dobása. Ehhez természetesen magasabb hitelkamat is társul. Tekintve a jelenleg kínált és más szereplőknél elérhető fix hitelkamatokat, még akkor is van tér a betéti kamatok emelésére, ha a portfólió egy részét állampapírba kell fektetni.

Az mfor.hu a hét végén azt közölte: az MNB már jóvá is hagyta a Fundamenta új termékét. Miután az állam kiszállt, a cég saját forrásból fizetett 5 százalékos támogatással pótolná a megvont állami támogatást. A minimális megtakarítási idő 6 év lesz, amelynek végén fix 2,9 százalékos hitelhez lehet jutni.

2. Portfólió bővítés: A meglévő ügynökhálózatok/értékesítési csatornák értékesek, ezek az értékesítők tudnának hitel, biztosítási, egészségpénztári, nyugdíjpénztári, bankszámla, befektetési szolgáltatási és számos egyéb terméket is értesíteni, akár saját fejlesztésű, akár bármelyik piaci szereplő termékeit. Ezek lehetnének saját cégcsoporton belüli akár lakás-takarékpénztár által alapított új cégek termékei, de lenne a piacon helye szinte mindegyik említett termékszegmensben további olyan független közvetítő szereplőknek, akik minden konkurens terméket egy személyben közvetítenek. Persze ehhez a hálózati szereplőket edukálni kellene és a mennyiségről a minőségre helyezni a fókuszt, de a Nyugat-európai gyakorlattól ez nem idegen.

3. Összeolvadás: Aki nem szeretné ezen a fronton tovább vívni a harcot, az lehetséges, hogy eladja a konkurenciának portfólióját, jövőbeni kötelezettségeivel együtt, illetve beszünteti további megtakarítási termékek értékesítését.

Lakástakarékszerűen a 3 piaci szereplő közül a Fundamenta működik, tehát a többiek kisebb hangsúlyt fektetnek a lakástakarékon belüli hitelezésre. A Fundamentánál 2017 végén 434 milliárd forintnyi betét volt elhelyezve, ebből 82 milliárd állami támogatás és 350 milliárd forint ügyfél általi betételhelyezés. Ezekre a betétekre átlagosan 1,4%-os betéti kamatot fizet a cég, ami nem meglepő, hiszen 2017.06.30-ig értékesített 3%-os betéti kamatozású megtakarítási terméket is. Viszont ez a ráta a bankokhoz képest nagyon magas, gondoljunk csak bele mekkora kamatot kapunk lekötött bankbetéteinkért.

A begyűjtött forrásokból 342 mrd forintot ki is helyez az embereknek, melyek 87% áthidaló hitel, ez a teljes bankszektorra vetített új lakáshitel-kihelyezés 17%-a. Ezeken átlagosan 6%-os hitelkamatot ér el, ami összegszerűen 20 milliárd forint. A 6%-os hitelkamat mértéke nem meglepő, az áthidaló hitelek kamata jellemzően az elmúlt években 5,2% és 5,9% volt, 2013-ban 6,9% és 7,9% volt ingatlanfedezetű hitelek esetében. A bankok 20 évig biztosított hitelt 5,6-6,9%-os kamat mellett kínálnak átlagos ügyfélminősítés esetén használt lakás vásárlásra.

A meglévő szerződések lassan futnak ki, így évekig tud a társaság akár a meglévő modellben is tovább működni. A fentiek alapján a társaságnak szűk a mozgástere. A számlanyitási, számlavezetési díjak maximuma törvényileg rögzített, ez komoly korlátot jelent a jövedelmezőségének alakulásában, gondoljunk csak arra, hogy melyik bank ajánl 150 forintos számlavezetési díjat egy bármilyen betéti számlára…

Véleményem szerint kínálhat a jelenleginél magasabb, akár 2-2,5%-os betéti kamatot – mivel a hitelezéshez forrásra van szüksége – amivel már az állampapírokkal is versenyezhet. A hitelkamatain lehet némiképp csökkenteni. De mindkét oldalon (hitel és betét) nem mehet egyszerre a lazítás és a 2017-ben jó hozamot biztosító államkötvényeken se lehet sokáig hasonlóan magas hozamokat elérni.

Konklúzió

Várható, hogy a szereplők egy része termék és közvetítési portfólió bővítéssel próbál megmaradni a piacon, másik részük pedig idővel összeolvad, vagy beszünteti tevékenységét az Aegonhoz hasonlóan.

Szerzőnk Fancsali Judit pénzügyi szakértő, az egyrolakettore.hu blog gazdája


© 2019 (v140.20181106)