Amennyiben magánszemélyként bérbe adjuk ingatlanunkat, úgy az ebből származó jövedelmünk után 15% mértékű adót kell fizetnünk. Az adófizetésben idén januárjától néhány fontos változás történt. Szakértői írásunk első része.
A bérlőnk által fizetett összeg egy része nem adóköteles. Az adóköteles jövedelem kiszámítása tehát azért fontos, hogy ne fizessünk magasabb összegű adót annál, mint amire kötelesek vagyunk.
A legfontosabb változás, hogy 2019. január 1-jétől az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem megállapítása során nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díját. Ha ez túlzottan szakmainak hangzik akkor az “így különösen” fordulattal egyértelmű lesz: azaz például a közüzemi szolgáltatások díját.
Amennyiben tehát a szolgáltató felé a bérbeadó fizeti meg például az áramszolgáltatás ellenértékét, a bérbeadó felé pedig a bérlő, úgy ez nem számít jövedelemnek.
Fontos azonban, hogy milyen kitételek vonatkoznak ezekre a közüzemi szolgáltatásokra. Mindenekelőtt fontos, hogy a rendelkezés azoknak a más személytől vásárolt szolgáltatásoknak a bérlőre áthárított díjára vonatkozik, amelyek az ingatlan használatával függenek össze.
Nagyon lényeges viszont, hogy – az állami adóhatóság állásfoglalása szerint – a társasház által kötött biztosításra, a társasházi takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, vagy a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre a kedvező szabály nem alkalmazható.
Nem alkalmazható továbbá ez a kedvező szabály a bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem. Amennyiben tehát a bérlő a bérbeadónak közös költséget is térít, még abban az esetben is bevételnek fog minősülni, ha az tartalmaz rezsi-elemeket (például vízdíj, szemétdíj). Ilyen esetben költségelszámolásra van lehetőség.
A másik fontos tény, hogy a fenti kedvező szabály alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha a szolgáltatás díja az igénybevétellel arányos módon van a bérlőre áthárítva. Így amennyiben a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, akkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan bérbeadásból származó bevételnek számít. Ilyen esetben a fenti szabály nem alkalmazható, de a felmerült költségek elszámolhatóak.
Rövidesen folytatjuk további, az ingatlanok kiadására vonatkozó adószabályokkal.
Cikkünk szakértő szerzője dr. Gombolai Éva, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. munkatársa.
