Csak rész-siker a csok

76 ezer családon segített eddig, de a korábbi formájában a csok sajnos nem okozott látványos gyerekvállalási kedv növekedést, azaz csak részsikert ért el eddig – állapítja meg a jegybank egyik friss tanulmánya. Talán majd az új családvédelmi akcióterv segít.

Demográfiai szempontból a csok csak részben nevezhető sikeresnek. A további gyermekvállalást a fiatal házasoknak nyújtott újabb támogatási formák, a negyedik gyermek megszületését a személyi jövedelemadó-mentesség segítheti elő derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közölt elemzéséből.

Hirdetés

Az MNB weboldalán megjelent elemzésből kiderült, hogy a 2015 és 2018 közt megvalósult lakáspiaci tranzakciók teljes értékének mindössze 3,5 százalékát tette ki a csok-támogatás. A kedvezménynek köszönhetően eddig mintegy 13 ezer család bővült nagycsaláddá. Magyarán a program a gyermekvállalás ösztönzésében csak részlegesen töltötte be célját, és a jelenlegi sokgyermekesek életkörülményeinek javításában játszott nagyobb szerepet. Legalább is ez olvasható Banai Ádám, Fábián Gergely és Nagy Tamás „Mennyiség vs. minőség – Mit támogat a CSOK? 1. rész” című munkájában.

Mint ismert, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) 2015-ben a lakásépítési támogatás, azaz a szocpol bővített formájaként jött létre. Majd 2016 februárjában a program fókuszáltabb demográfiai célt kapott: a háromgyerekeseknek ekkor vezették be a 10 milliós támogatást és mellé a 10 milliós kedvezményes hitelt, ha új lakást kívántak vásárolni. Mint tudjuk, a kedvezményes hitel maximális összege 2018 végén a háromgyerekeseknek (vagy a 3 gyereket vállalók) számára 15 millió forintra emelkedett, a 10 millió forintos hitelkeret pedig elérhetővé vált a kétgyermekesek számára is – igaz a bőkezű 10 milliós ingyen pénz csak 3 gyerek, vagy ennyi bevállalása után jár.

De a lényeg most az eddigi eredmények: a 2016 eleji csok-módosítástól 2018 végéig 237 milliárd forint értékben összesen 76 ezer támogatási szerződést kötöttek, azaz 3 év alatt megvalósult lakáspiaci tranzakciók értékének csak 3,5 százalékát tette ki maga a csok-támogatás. (De nyilván ennél jóval több tranzakciót indukált, ami a fenti számból kiindulva 15-25 százalékra becsülhető. Azaz ennyivel többen vehettek lakást, mint amennyien támogatás nélkül tették volna – a szerk.)
Miközben a bővítési célú támogatás mind volumenében, mind szerződésszám tekintetében marginális, az eddig megkötött szerződések kétharmada használt lakás vásárlására jött létre, eés csak egyharmada hasznosult – a gazdaságnak sokkal fontosabb – új lakásokban. Igaz 237 milliárd forint csok-ot fizetett ki 3 év alatt az állam, amelynek kétharmadát fordították új lakásra. (Mert ugye az elérhető támogatási összegek magasabbak az újlakás cél esetén.)

A csok a támogatás igénybe vevőinek fele a 31-40 év közötti korosztályból került ki, és a 30 év alattiak a támogatotti kör negyedét jelentik – állapítja meg a Kopp Mária Intézet elemzése. A szerződéskötések számában Pest megye és Budapest, a kihasználtság – a lakónépesség arányában – vidéken lényegesen magasabb volt. A legmagasabb népességarányos kihasználtság Győr-Moson-Sopron, Pest, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket jellemzi. Érdekes, hogy a csok-szerződések 16 százalékát egy gyermek, 46 százalékát két gyermek, 38 százalékát három vagy több gyermek után igényelték. (Csak az új lakás csok-ot nézve a nagycsaládosok: vezetnek, itt a szerződők mintegy kétharmada három vagy több gyermek után vette igénybe a támogatást, míg a használt lakást vásárlók között ez csak az igénylők negyede.)

A három gyermekes csok esetén az emberek 44 százaléka még meg nem született gyerekre (is) vette fel a 3 gyerekes, nagy összegű csok-ot.


© 2019 (v140.20181106)