A plázavilág és a webshopok trendjei, avagy a kiskereskedelem és logisztika újradefiniálása – az ingatlan-szektorban is

Hogyan hat az e-kereskedelem forradalma és a fogyasztói elvárások változása a plázavilág szereplőire, illetve a hagyományos boltok és a webáruházak világára, valamint a hozzájuk szervesen kapcsolódó, logisztikai háttérre. A jövő trendjei megtudhatók a JLL legfrissebb elemzéséből.

A JLL nemzetközi ingatlantanácsadó riportja 2019 év végén mutatták be a Cannesban megrendezett éves kiskereskedelmi vásáron. A „Redefining Retail Logisctics” azaz A kiskereskedelem és logisztika újradefiniálása című tanulmány az ellátási láncok és a raktározás jövőjét vizsgálja a hagyományos üzletek és boltok szerepének változásával párhuzamba állítva. A riport globális betekintést nyújt a kiskereskedelmi és logisztikai területek fejlődésébe; a szakértők azt vizsgálták, hogy hogyan hatott az e-kereskedelem forradalma és a fogyasztói elvárások változása ezen területekre.


Ezen az összetett és gyorsan változó területen ezernyi tényező hat a szóban forgó, illetve e területekhez kapcsolódó ingatlanok piacának jövőbeni alkulására. Különösen fontos a piaci szereplőknek, hogy a kiskereskedők képesek legyenek megfelelően optimalizálni ingatlanportfóliójukat, mind a klasszikus bolti, mind az online értékesítés során, illetve, hogy az ingatlanbefektetők is megfelelően tudják felépíteni hosszútávú stratégiájukat. Az online és a bolti megrendelések hatékony és eredményes teljesítése igazi kihívás – és nem csak most, az ünnepi csúcsszezon kellős közepén…

Sok kiskereskedő számára az online teljesítés (különösen a házhozszállítás) veszteséges, vagy a legjobb esetben csak az árrést csökkenti. Összességében tehát a kiskereskedelem hosszú távú, eddig nem látott strukturális, hatékonysági és jövedelmezőségi kihívásokkal néz szembe – állapítják meg a JLL friss tanulmányának szerzői.

Az e-kereskedelem hatásai

Sréter Éva, a JLL Kiskereskedelmi bérbeadás vezetője kiemeli az anyagból, hogy az online értékesítés globális aránya várhatóan már 2021-re a jelenlegi 13%-ról 18% -ra nő. Vannak azonban olyan kivételek, mint Kína és az Egyesült Királyság, ahol növekedési a ráta alacsonyabb lesz, hiszenez utóbbi országokban már 2019-ben a teljes kiskereskedelmi forgalom 18%-át adja az e-kereskedelem.
A kizárólag online jelenléttel bíró kiskereskedők óriási kihívására válaszul a túlnyomórészt hagyományos boltokkal rendelkező kereskedők egyre inkább arra törekedtek, hogy kiterjedt, fizikai üzlethálózatukkal igen jelentős versenyelőnyhöz jussanak – akár a „kattints és gyűjtsd be” (click-and-collect), azaz bolti átvételi szolgáltatás nyújtásával, vagy a tradicionális üzletből történő értékesítéssel.
Bár itt egy nemzetközi kutatásról van szó, fontos kiemelni, hogy az előbbi, azaz a bolti átvétel például a magyar piacon mind a mai napig nagyon jelentős részt képvisel – jegyzi meg Sréter Éva.

Online cégek offline boltot nyitnak!

Ezzel párhuzamosan van egy további trend, mégpedig, hogy számos, eredendően online kiskereskedő megnyitotta fizikai üzleteit is, hogy javítsa értékesítési szolgáltatásait. Ezek a trendek rávilágítanak arra, hogy az üzletek továbbra is fontos jövővel rendelkeznek a sokcsatornás kiskereskedelem világában, illetve túlmutatnak az eladásra szánt áruk megjelenítésének hagyományos funkcióján, ahol fontos szerepet játszik az ügyfelekkel való kapcsolatfelvétel és a vásárlás élménye.

„Click-and-collect”: a házhozszállítás költséghatékony alternatívája

A házhozszállítás ötször drágább lehet, mint a „click-and-collect”, tehát az online rendelt cikkek bolti átvételének már kialakult a rendszere. Ez utóbbi segíti a kiskereskedőket abban, hogy a két-csatornás kiskereskedelmet (omnichannel) jövedelmező módon tudják kezelni. Tovább növeli az egyre költségtudatosabb vásárlók elégedettségét is, hiszen fogyasztói szempontból a „click-and-collect” többnyire ingyenes megoldás, azzal a további bizonyossággal, hogy amit vásároltak, az üzletben várja őket.

Nézzük akkor a kereskedők előtt álló fő kihívásokat a jövőben:

– A két-csatornás kiskereskedelem jövedelmezőségi kihívása

Az omni-csatornára való áttérés megnöveli a logisztikai költségeket, mivel az online megrendelések teljesítésének költségei sokkal magasabbak, mint a hagyományos (bricks and mortar) modellek esetében. Noha az összehasonlító költségek a számítási módszertől függően változhatnak, a DHL logisztikai cég friss becslései szerint az online teljesítési költségek akár négyszeresével is magasabbak lehetnek a fogyasztói kézbesítéseknél, a cikk kiválasztása és a visszatérítés miatt.

– Készletgazdálkodási kihívások – egyre növekvő jövedelmezőségi kihívás

A kiskereskedőknek változó mennyiségű, ténylegesen nem eladott árut kell kezelniük, amelyet az ügyfelek vásároltak, de tervezik azt visszaküldeni, azaz így a valódi készlet mennyisége ismeretlen.
A visszaküldött termékek feldolgozása, mozgatása és tárolása szintén drága. Sok esetben a kiskereskedőknek több „nem eladott” áruja van a vásárlóinál, mint amennyi a boltjaiban.

– Környezeti hatások: a világ legfontosabb kihívása

A kiskereskedelmi logisztika környezeti hatásai magukban foglalják az üvegházhatású gázok kibocsátását (ökológiai lábnyom), a káros gázokat, a zajt, a baleseteket, a hulladékot, és a csomagolást. Míg a legrégebbi tanulmányok szerint nem a bolti, hanem az online vásárlás csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, a legújabb kutatások ezt már cáfolják. Ennek oka, hogy ha csak a kiskereskedő logisztikai szempontjából tekintünk a témára, az említett bolti áruátvétel alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást eredményez, lévén a legtöbb esetben a boltba történő kiszállítás kombinálható egy meglévő pótlólagos szállítással. Ha azonban figyelembe vesszük a fogyasztók által megtett utazást is, a szén-dioxid kibocsátás teljes nettó hatását mégis nagy valószínűséggel az online vásárlás növeli a legjobban.

– Innováció – az emeletes/ több szintes logisztikai fejlesztések térhódítása

A legtöbb országban noha a teljes kiskereskedelmi költés 40-50% -át az élelmiszeripar teszi ki, ez az e-kereskedelemben csupán 5%-ot mutat. Az előrejelzések szerint az elkövetkező néhány évben gyors növekedés figyelhető meg. A Kantar Worldpanel felmérése szerint 2025-re hozzávetőleg 10%-ra nő az élelmiszer-kereskedelemben az online értékesítés aránya.

Tekintettel a friss élelmiszerek által támasztott logisztikai kihívásra a városi környezetben, jelentős beruházásokra és innovációra lesz szükség. Továbbá, a kiskereskedők számos átvételi lehetőséget nyújtanak ma már, mégis, egyelőre a házhozszállítás a legnépszerűbb megoldás. A versenyhelyzetet tovább élezi, hogy egyre több online élelmiszer kereskedő vezette be az egynapos kézbesítési szolgáltatást, sőt, egyesek bizonyos áruk kézbesítését már egy vagy két órán belül ígérik.
E kihívást a kiskereskedők csak akkor tudják kezelni, ha az online rendelésfelvételi pont az ügyfél közelében van, akár bolt, akár raktár formájában. Ezen túlmenően az ügyfelek általános elvárása az ingyenes szállítás (legalábbis bizonyos rendelési érték felett), amely mind gazdasági, mind környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatatlanná válik – emeli ki Kis Roland a JLL Ipari bérbeadás üzletágának vezetője.

A városi raktár-elhelyezkedés tehát kritikus a mindennapi kiszolgáláshoz, azonban az erre megfelelő, tehát a fogyasztók többségéhez közel eső, ám igen drága telekárakkal bíró belső városrészekben kellene raktárakat, átadópontokat telepíteni, ami az efféle bázisok kialakítását, hiszen lakóépületekkel, irodafejlesztésekkel kell versenyezzenek a kiskereskedelmi, illetve raktár fejlesztések.

Így tehát az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is egyre növekvő érdeklődés mutatkozik a fejlesztők és a befektetők körében a több szintes/ emeletes raktárépületek iránt.
Összefoglalva, a sokcsatornás kiskereskedelemre való áttérés valódi kihívást hozott a kiskereskedelmi logisztika számára. A polcon elérhető áruk mennyiségéről áthelyeződött a hangsúly a bárhol és bármikor elérhető áruk által támasztott kihívásokra – és a nagy számú vissz-árú, illetve cseretermékek kezelésére.
A fizikai üzletek így továbbra is kulcsszerepet játszanak a kiskereskedelemben, ide értve a megrendelések teljesítésének és visszavételének elősegítését is. A világ legnagyobb városainak belsőbb részein viszont az ipari területek hiánya – és ezzel párhuzamosan a növekvő kereslet az azonnali szállításra – nyomást gyakorol az ipari földterületek funkcióinak átalakítására.

Végeredményben pedig, hogy egy kiskereskedő sikeres-e vagy kudarcot vall-e, nagy mértékben függ attól, hogy mennyire képes kiszolgálni ügyfeleit. A technológia támogatásával maguk a fogyasztók továbbra is kompromisszumok nélküli mozgatórugói a kiskereskedelemnek, és ők diktálják, hogy a kiskereskedőknek milyen gyorsan kell fejlődniük. Azok a kiskereskedők, akik jól teljesítik ezt a kihívást, erősíteni tudják a márkahűséget és biztosítják a fogyasztók lojalitását és bizalmát.

Amennyiben felkeltették érdeklődését a tanulmányban vázolt trendek, további részletekért keresse fel a JLL ingatlantanácsadó kollégáit. A cikk a JLL támogatásával készült.


Mfor.hu legfrissebb cikkei

Matolcsy Györgyék döntöttek, erre várt az ország

Matolcsy Györgyék döntöttek, erre várt az ország

Itt a friss jegybanki kamatdöntés.

Valami nagyon nincs rendben az egyik taxitársaságnál

Valami nagyon nincs rendben az egyik taxitársaságnál

A GVH gyanúja szerint a City Taxi megtéveszti a fogyasztókat.

Nagy feladat vár Varga Mihályékra

Nagy feladat vár Varga Mihályékra

Magyarország készíti az unió jövő évi költségvetését.

Sok magyar hitelből nyaral idén, nem lesz árstop a balatoni szolgáltatóknál

Sok magyar hitelből nyaral idén, nem lesz árstop a balatoni szolgáltatóknál

Új programot indít a kormány a turisztikai szolgáltatók megsegítése érdekében.

© 2024 (v2.202102)