Hogyan és meddig adnak most hitelt a bankok?

A koronavírus-járvánnyal és a párhuzamosan kibontakozó gazdasági visszaeséssel kapcsolatosan szinte azonnal felmerül a kérdés, hogyan hat mindez a bankok működésére és a hitelezési képességükre. Ezt azért is lényeges pontosabban látni, mert ilyen helyzetben még inkább tudatosabban kell kezelni a pénzügyeket, és érdemes lehet újragondolni a meglévő hiteleket is; valamint résen kell lenni az új hitelek felvételénél is. Emiatt Fancsali Judit, – közgazdász, az egyről a kettőre blog gazdája – az alábbiakban azt járta körbe, hogyan néz ki közelebbről és a 2008-as gazdasági válsághoz képest a jelenlegi hitelezési piac, és milyen változások indultak el, és várhatóak még a bankok hitelezési gyakorlatában.

Milyen most a hitelportfólió? Megismétlődhet a 2008-as helyzet?

Fontos leszögezni, hogy a hitelezési szabályok az elmúlt 5-10 évben sokkal kockázatérzékenyebbek voltak, mint a 2008-as válság előtt. Ezt több tényező is kristálytisztán megmutatja.

Hirdetés
  1. Jelenleg a lakossági jelzáloghitelek mindössze 1,9 százaléka éven belül változó kamatozású 2019 harmadik negyedévi adatok alapján, míg ez még 2016-ban is 39,6 százalék volt, így a hitelek átárazódásából fakadó drágulás sokkal kevesebb háztartást érinthet.

  2. 2015 óta minimálisra esett vissza a devizahitel-kihelyezés, például a lakáshitelek piacán teljesen megszűnt, és inkább csak olyankor fordul elő, ha idegen devizában érkezik a jövedelem. Így nem sújtja devizakockázat a hitelfelvevőket.

  3. Megszűnt a kezes fogalma, aki korábban magas jövedelmével úgy tudta mások hitelfelvételét segíteni, hogy ez nem rontotta az ő későbbi hitelképességét. Most már minden szereplő, aki jövedelmével hozzájárul egy hitelfelvételhez, annak egy későbbi hitelfelvételnél csökken a vállalható törlesztőrészlete.

Ugyanakkor a rövid kamatperiódusú hitelek, melyek éven belül átárazódnak, valós veszélyben vannak, mert a három hónapos BUBOR 2019 januárjában 0,13%, 2019 decemberében 0,16% körül mozgott, most pedig 1,1%. Nem lehet még pontosan látni a koronavírus egészségügyi lefutását sem, nem tudjuk, hogy milyen gazdaságélénkítő intézkedések lépnek életbe, de közgazdászként az a véleményem, hogy ennek a mostani válságnak hitelezési szempontól az a legnagyobb fenyegetése, hogy munkahelyek szűnhetnek meg és jövedelmek apadhatnak el, miközben egyáltalán nem lehet előre látni meddig tart ez az állapot. Ha viszont elhúzódik, akkor az a kérdés is felmerül számomra, hogy milyen tempóban tud ismét felpörögni majd a gazdaság.

Mi jellemezte eddig a bankok hitelezési gyakorlatát?

A minden szektor számára érzékelhető gazdasági növekedés időszakában stabilak a munkahelyek, sikeresek lehetnek a vállalkozások, aki szeretne dolgozni, az talál munkát, növekednek a bérek, stb. Ilyen időszakban a kamatok csökkenése mellett a kamatfelárak is csökkennek, mert egyre biztonságosabbnak tűnik hitelt nyújtani. Emellett egyre inkább bővül a figyelembe vehető jövedelmek köre és a hitelfelvevő szempontjából az egyéb objektív és szubjektív szempontok szerint is megengedőbb irányba mozdul el a hitelezési gyakorlat.

Habár az MNB relatíve szigorú kereteket szabott meg a hitelezési gyakorlat szabályozására, mely egy stabil hitelportfóliót alakított ki. A bankok között eddig is nagyon komoly különbségek voltak mind jövedelem, mind fedezet, mint az egyéb szempontok szerint. De ha a járvány kezelésének ki nem kerülhető és már előre látható gazdasági következményei lesznek, akkor nyereségességük érdekében a bankok is arra kényszerülnek, hogy emeljenek a felárakon, illetve szigorítsanak a hitelezési gyakorlatukon. Emellett nagy különbségek lehetnek a multinacionális bankok különböző leányvállalatainak válságkezelési stratégiájában, így akkor is bajba kerülhet egy bank, ha más országokban nem jól kezelik a válságot.

Milyen szigorításokat kommunikáltak eddig felénk, partnerek felé jelzáloghitelek esetében, és milyen szigorítások képzelhetőek el?

A banki kockázatkezelés a banküzem egyik kulcsterülete, működésük mégsem egységes a bankoknál. Döntéseiknek ugyanakkor komoly hatása van, hiszen, ha túl lazák a szabályok, akkor ugyan nem gátjai a hitelkihelyezésnek, de rosszabb gazdasági ciklusban sokat veszíthetnek a rosszabb minőségű portfólió miatt. Ha pedig túl szigorúak a szabályok, akkor túl sok ügyfél fog elpártolni tőlük, mert elutasítják a hitelkérelmeket, így ugyan kedvezőtlenebb időben kisebb lesz a nemfizető ügyfelek aránya, de ez visszafoghatja a hitelkihelyezést és a lehetséges nyereséget.

A kockázatkezelési kultúrát különböző tényezők befolyásolják. Ilyenek lehetnek például a tulajdonosi kör elvárásai, például, akinek az anyabankja a magyar szabályoknál megengedőbb, az könnyebben elmegy a törvényi határokig, mint aki egyébként más országokban is szigorúbb. Ahol nagyobb a magyar érdekeltség a tulajdonosoknál, azok például a mostani körülmények között is jellemzően pozitívan tekintenek a közalkalmazottakra. Az is számít a kockázatkezelési gyakorlatban, hogy az adott bank inkább a vállalati hitelezés felől nyitott a lakosság felé, vagy esetleg fordítva.

Mivel a hitelfelvétel során rengeteg adatot meg kell adni, lényegében ezek mindegyike szigorítható, így a lehetőségek tárháza elég széles, de a fenti táblázat mutatja, hogy a bankok elsődlegesen jövedelemoldalon szigorítottak, hiszen alapvetően ebből várják a hitelek megtérülését.

A jelenlegi helyzetben nem csak azért értékelődnek fel a hitelközvetítők, mert mindössze egy személyes látogatásra tudják csökkenteni a banki megjelenést, hanem azért is, mert az ilyen dinamikusan változó környezetben nagyobb biztonsággal meg tudják mondani, hogy melyik bankoknál érdemes hitelt igényelni.

Összefoglalva

Alapvetően sokkal jobb állapotú a bankok jelenlegi hitelállománya, mint 2008-ban. Devizakockázat most lényegében nincs, a kamatkockázat pedig a portfóliónak csak egy részét érinti. A legnagyobb kockázat az elnyúló, vagy akár tartós keresőképtelenség, mely számos ágazatot és munkakört veszélyeztet. A bankok eddig nagyon alacsony kamatfelárral hiteleztek (sokan nem tudják, de fogyasztóbarát hitelnél törvényi maximum is van rá – mindössze 3%) és még sok bank hitelez is, ám ha a koronavírus egészségügyi védekezései okán kialakuló gazdasági hatások egyértelműen beazonosíthatóak lesznek, akkor a bankok ezen is emelhetnek. Egyéb eszközük – mellyel elég sokan éltek – az elfogadható jövedelmek, fedezetek, meglévő hitelek, futamidők és egyéb objektív, vagy szubjektív faktorok szigorítása. Most még körültekintőbben kell eljárni, aki pedig ki szeretné váltani a hitelét, vagy hitelből kell családi ügyet rendeznie, vagy babaváró hitelre jogosult, annak érdemes időben lépnie, mert az idő most ellene dolgozik.

Szerzőnk Fancsali Judit az egyről a kettőre blog gazdája


© 2020 (v150.202005)