Egy hitel, különösen egy nagy összegű lakáshitel esetében mindenki igyekszik a lehető legjobb árat megtalálni. Érthető, hiszen az olcsóbb hitelnek kisebb a havi törlesztője, ami kézzelfogható pénzügyi előny, például egy 20 évre felvett, 15 milliós lakáshitelnél 6 milliós, azaz havi 27 ezer forintos különbség is lehet! De hogyan kereshetjük meg a legolcsóbb lakáshitelt, és mi befolyásolja azt, hogy egy bank milyen kamattal ad számunkra kölcsönt? Íme, néhány nem mindenki által ismert szempont!
Ma már aligha van olyan ember, aki anélkül vásárolna meg egy drága műszaki cikket, hogy legalább pár üzletben ne hasonlítaná össze az árakat. Ehhez ráadásul ki sem kell mozdulni otthonról, hiszen remek online árösszehasonlító oldalak működnek, amelyek azonnal megmutatják, hogy például egy nagyméretű televízió az egyik üzletben 100 ezer forinttal drágább, mint a másikban.
Sajnálatos módon ez a gyakorlat a lakáshiteleknél még korántsem ennyire automatikus. Pedig egy átlagosnak számító, 15 millió forintos és 20 éves futamidejű lakáskölcsönnél a legkedvezőbb, illetve a legdrágább ajánlat között bőven 6 millió Ft felet van a különbség teljes visszafizetésben. Ami havi szinten bizony 27 ezer Ft körüli differencia! Mindez ráadásul azonos igazolt nettó jövedelem és ingatlanfedezet mellett…
Éppen ezért, mielőtt letesszük a voksunkat egy bank mellett, mindenképpen célszerű valamelyik bankfüggetlen hitelösszehasonlító oldalon tájékozódni.
Alkalmazott, vállalkozó? Azonos jövedelem, de nem ugyanakkora hitel!
Vannak azonban szempontok, amelyek befolyásolhatják az elérhető legkedvezőbb ajánlat feltételeit. Egyik ilyen az igénylő által igazolt nettó jövedelem nagysága. Magasabb jövedelem esetén ugyanis a bankok többnyire kedvezőbb kamatot adnak, egyszerűen azért, mert így biztosabbnak érzik a szerződés szerinti visszafizetést. Ezzel kapcsolatban ráadásul azt is tudni kell, hogy a bankok nem minden jövedelmet fogadnak el, ráadásul ezen a téren nem is egységes a gyakorlatuk.
Hiába kap például valaki készpénzben szép summát havonta, ha a bankok nagy része ezt most nem fogadja el, de a bérleti díjból befolyó bevételekkel, vagy éppen a külföldről származó jövedelemmel sem mindegyik számol. És akkor még nem beszéltünk a katás kisadózókról: esetükben a nav jövedelemigazoláson a múlt évben kiszámlázott összeg 60%-a szerepel csak, így többnyire ezt tekintik nettó keresetnek a bankok. (Jobb esetben, mert sok bank a KATA-s jövedelem töredékét tekinti csak biztos, hitelezhető jövedelmnek.)
Jól jön egy adóstárs!
Tudjuk persze, hogy a jövedelem aligha növelhető egyik pillanatról a másikra egy hitelfelvétel kedvéért, ám egy adóstárs bevonása segíthet, hiszen ekkor az igazolt jövedelmük összeadódik.
Sokan nem tudják azonban, hogy a fedezetként bevont ingatlan értéke, pontosabban az ingatlan értékének és a felvenni kívánt lakáshitel összegének az aránya is befolyásolja a hitelkamatot. Elvileg a felvehető lakáshitel összege maximum 80%-a lehet a fedezetként bevont ingatlan értékének, ám a bankok óvatosságból nem mindig mennek el eddig, de ha el is mennek, magasabb kamatot kérnek a pénzükért. Ez pedig azt jelentheti, hogy a számunkra elérhető legjobb ajánlatot az is befolyásolja, hogy milyen értékű a megvásárolni kívánt – fedezetként bevont – ingatlan. Bankmonitor tipp: amennyiben van a tulajdonunkban további ingatlan, akkor ez is bevonható fedezetként a hitelbe, így előfordulhat, hogy kedvezőbb kamatot kapunk a bankunktól.
Feleslegesen csökken a hitelösszeg
A szükségesnél magasabb havi törlesztő ráadásul nem egyszerűen csak felesleges plusz kiadást jelent, hanem az is előfordulhat, hogy éppen emiatt nem bírja el majd a jövedelmünk a szükséges összegű lakáshitelt. Ez pedig azt jelenti, hogy kisebb összegű hitelt kaphatunk, ami viszont a lakás megvásárlásához szükséges önerőt emelheti meg.
