Új idők, új igények az otthonainkkal szemben

A bezártság, a lassan egy éve hol lazább, hol szigorúbb “otthonmaradási” szabályok sokféle lakás tulajdonosát elgondolkoztatják a váltáson: mondjuk egy erkélyes, tágasabb lakásba költözésen, kertes, kertkapcsolatos otthon vásárlásán, vagy akár azon, hogy valamelyik népszerű tavunk mellé költözzön. Ezúttal a Raiffeisen Bank szakértőjét is megkérdeztük, mi látszik a lakásigények változásán hitelezői szemszögből.

„Kicsikét szűk a világ nekem…” kezdődik egy pár évvel ezelőtti magyar rap sláger, amelynek első félmondatát az elmúlt egy évben rengetegen idézhették fel magukban. Főként azok a családok, ahol a szülők és a gyerek vagy gyerekek is jobbára otthoni munkára kényszerültek. Ráadásul a sok hónapnyi bezártság nem csupán egy-egy társadalmi réteget érintett, hanem szinte minden városlakót.

A cél: kiszakadni a nyüzsgő városból!

Akármit is gondoljunk, bizony az emberek többsége nehezen viseli az ilyenfajta bezártságot. Ilyenkor aztán kiderül, hogy az épp elegendőnek hitt kis lakás bizony tényleg kicsi. Mert egészen más az, ha esténként a nappaliban leül a család, és megint más az, amikor tartós otthonlétre kell berendezkedni. Már egy kisebb családban is kusza helyzetet teremt, ha a gyerek online tanulna, miközben az anyuka és/vagy apuka is a gép elől dolgozna. Ehhez tehát már egy mini családban is két-három jól elszeparálható helyiség kellene. Magyarán az eddig elegendőnek tűnő egy-két szobás lakás hirtelen nagyon szűkös lesz. Mi több, ha erkély sincsen, illetve a lakás nem zöldre néz, akkor bizony hamar megfogalmazódik az igény a költözésre.

Hirdetés

És ez közel sem csak elmélet. Toman Róbert, a Raiffeisen Bank hitelezési vezetője elmondta: az eltelt egy évben is folyamatos volt a lakáshitelek iránti érdeklődés, mind az államilag támogatott, mind pedig a piaci alapú konstrukciók iránt egyaránt. Ennek lehet egyik magyarázata az is, hogy a korábbinál többen határozták el magukat nagyobb lakás vásárlására.  Míg a 2000-es évek elején egyértelműen a legolcsóbb, 30-40 négyzetméteres lakásokat keresték az újépítésű társasházakat felfedező vásárlók, később fokozatosan kerültek a képbe a nagyobb alapterületű ingatlanok, amelyek több személyes teret biztosítanak a bennük lakóknak.

A külváros sem mindig elegendő

A szerencsésebbek persze tágasabb, akár erkélyes lakásban is élhetnek, akkor is előkerülhettek a régi vágyak. Egy saját kert, vagy legalább egy kertrész egy sorházban az agglomerációban, kicsit távolabb a tömegtől. Vidéki városok esetén a külső kertvárosok, a néhány falunyira lévő, takaros házak értékelődtek fel hasonló megfontolásokból.

Elbújni, messze-messze lenni!

Amennyiben azonban korábban is dolgozott így valaki, vagy tartósan kivívja a home-office lehetőségét, akkor egy újabb „szintet ugrik” az otthona iránti igénye. Amennyiben egy héten legfeljebb 2-3 alkalommal kell bejutni a városba, akkor az emberek még inkább felbátorodnak. Ilyenkor történik meg például, hogy a korábban kifejezetten „vidékies” Velencei-tó környéke Budapest de facto külvárosává lép elő, ahonnan rendszeresen ingáznak Budapestre az emberek.

De ugyanígy: a Balaton keleti csücskéhez is egyre több fővárosi költözik le akkor is, ha még heti pár napot Pesten kell töltenie. Hiszen mindenki, aki nagyobb részt, vagy kizárólag számítógépen végzi a munkáját, az – ha máskor nem, akkor 2020-ban – véglegesen megtapasztalta, hogy a gépe és egy zárható szobácska mellé legfeljebb erős net, egy telefon és egy kávéfőző szükséges.

Ráadásul a „karantén-állóbb” ingatlanok iránt a járványügyi korlátozások lecsengését követően is megmaradhat a nagyobb kereslet. Miért? Mert a home-office munkavégzési forma nem csak ritka kivétel lesz a jövőben, hanem a munkavállalók újabb tízezreinél kifejezetten elterjedt, akár támogatott formává is válhat. Ezt ráadásul a gyorsan elterjedt digitalizáció is segíti, hiszen például az állami vagy magán ügyintézések során is egyre inkább elfogadottá válik az iratok szkennelése, befotózása, így az efféle papírmunkák is jó részben a géppel végezhetők. Nem is szólva valamilyen vásárlásról, beszerzésről, amit ma már magától értetődően online próbálunk először elintézni.

Várhatóan még a felújítandó házak, lakások iránti kereslet is erősödni fog. Ezt a trendet erősíteni fogja a 2022 végéig igényelhető Otthonfelújítási támogatás is, amely, mint ismert a felújítási, korszerűsítési költségek felét, de legfeljebb 3 millió forintot ad azoknak a családoknak, ahol a lakásban-házban legalább egy, 25 év alatti eltartott gyermek él.

Toman Róbert mindezekhez hozzátette: a Raiffeisen Bank négyféle hitelterméket is kínál lakásfelújításra, ezek közül jogosultság illetve az egyéni élethelyzetek figyelembevételével lehet választani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelfelvétel felelős döntés, érdemes egy banki szakértővel előzetesen átbeszélni – akár telefonon, vagy videobankon – melyik megoldások lehetnek alkalmasak egy-egy konkrét helyzetben.

Újítsa fel otthonát Raiffeisen Személyi Kölcsönből! Új ügyfélként jövedelemátutalás nélkül igényelheti. THM: 9,8%-15,4%. Ingatlanfedezet nélkül.

© 2021 (v2.202102)