Elég volt a szűk otthonokból!

Az Európai Unióban egyre többen élnek túl szűk otthonokban. Az EUROSTAT legfrissebb adatai alapján 2020-ban a lakosok 17,8, míg egy évvel korábban még csak 17,1 százaléka élt túlzsúfolt lakásokban. A változás oka minden bizonnyal a koronavírus járvány következtében elterjedő home office volt, azonban nem minden ország járt be azonos utat.

 

Az Unióban romlott, Magyarországon javult a helyzet

Magyarországon a zsúfoltsági ráta 20,3-ról 19 százalékra, azaz egy év alatt igen látványosan csökkent. A jelenség lehetséges okait az OTP Ingatlanpont elemzője vizsgálja. Az EUROSTAT legfrissebb, 2020-as statisztikái1 alapján az Európa Unió polgárainak közel ötöde él zsúfolt lakásokban. Az egyes tagállamok adatai alapján a legmagasabb arányban Romániában (45,1%), Lettországban (42,5%) és Bulgáriában (39,5%) nyilatkoztak úgy a megkérdezettek, hogy szűknek érzik otthonuk négy falát, míg ez az arány Cipruson (2,5%), Máltán (4,2%), Írországban és Hollandiában (4,8-4,8%) volt a legalacsonyabb. Az EUROSTAT zsúfoltsági rátája a zsúfolt lakásban élők arányát határozza meg a rendelkezésre álló szobák száma, a háztartás mérete, valamint a háztartás tagjainak kora és családi helyzete alapján.

A folyamatot hosszabb távon vizsgálva megállapítható, hogy uniós szinten 2010 és 2019 között ez az arány minden évben folyamatosan csökkent, majd 2020-ban ismét növekvő tendenciát mutatott és a 2019-es 17,1 százalékról 17,8 százalékra növekedett.

A home office is befolyásolta a helyzetet

A túlzsúfolt lakások mellett 2020-ban a home office elterjedtsége is ugrásszerű növekedést mutatott, az EUROSTAT statisztikája alapján 2020-ban a korábbi 5,4 százalékról egy év alatt hirtelen 12 százalékra emelkedett uniós szinten az otthoni munkavégzés aránya. Az, hogy a két adatsor között összefüggés áll fenn, egyértelműnek tűnik abból, hogy bár kivételek vannak, jellemzően ott növekedett a zsúfoltsági ráta, ahol a home office terjedése is nagyobb arányban nőtt.

„Ahogy a korábbi években, úgy 2020-ban is országonként eltérő, olykor jelentős mértékben, hogy a lakosság mekkora részben él túlzsúfolt otthonokban, de a hirtelen trendfordulás feltételezhetően összefüggésben áll azzal, hogy a koronavírusjárvány miatt többen kényszerültek a napi munkába járás helyett otthonról dolgozni. A rendelkezésre álló tér csökkent, mivel az otthonukban kellett kialakítani egy irodát vagy megteremteni a munkavégzés feltételeit, illetve azáltal, hogy jelentősen több időt töltöttek otthon, lakhatásuk minőségét is objektívebben tudták megítélni” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Bár Magyarországon a home office aránya 2020-ban az előző évhez képest megháromszorozódott, mégis kevesebben éltek zsúfolt körülmények között, a zsúfoltsági ráta 20,3-ról 19 százalékra csökkent. Az első pillantásra különlegesnek tűnő helyzet több indokkal is magyarázható.

„Bár a home office aránya ugrásszerűen nőtt, ez a foglalkoztatási forma a nyugati országokkal összehasonlítva még mindig jóval kevesebb embert érint hazánkban (a 3,6 százalékos rátával a sereghajtók közé tartozunk), ezért az ezzel összefüggő változások is kevesebbeket érintettek. Ugyanakkor az, hogy kevésbé túlzsúfoltak az otthonok, azzal is összefügghet, hogy 2019-ben számos változás történt az otthonteremtési támogatásokban és elindult a falusi CSOK is, ezek sokak számára tették elérhetővé azt, hogy az igényeiknek jobban megfelelő otthonokba költözhessenek” – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A megváltozott otthonválasztási szempontokat támasztják alá az OTP Bank legfrissebb kutatási adatai is, hiszen a megkérdezettek 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az életminőségük javítása miatt vásároltak új otthont, míg ez az arány 2018-ban csupán 18 százalék volt.

Az sem jó, ha túl nagy a lakás

A túlzsúfoltság ellentéte a kihasználatlanság (amikor az ingatlan túl sok helyiséggel, elsősorban hálószobával rendelkezik a lakók igényeihez viszonyítva), az ilyen otthonok aránya az Európai Unió átlagában egy év alatt, 2020-ra 32,8 százalékról 32,5 százalékra csökkent. Míg Máltán a lakosok közel háromnegyede (72,5%) érzi úgy, hogy otthona részben kihasználatlan, addig Romániában ez az arány mindössze 7,1 százalék. Magyarországon az otthonok körülbelül negyedéről (24,5%) nyilatkoztak úgy 2020-ban, hogy túl nagy, ami 0,6 százalékpontos növekedés 2019-hez képest. Ennek magyarázata lehet, hogy valószínűleg növekedett azoknak a száma, akik a családi fészekből elköltözve kezdtek új életet, immár a szükségleteiknek megfelelő méretű új otthonban, miközben a szülők az így túl naggyá váló lakásban maradtak.

 

 

 

Ajánlott ingatlanok


Mfor.hu legfrissebb cikkei

Tíz év után újra visszatérhet a kötvényalapok aranykora

Tíz év után újra visszatérhet a kötvényalapok aranykora

Egy lakás bérbeadása már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával, ráadásul az ingatlanok ára is csökkenhet.

Újabb ukrán várost foglaltak el az oroszok, Moszkva ismét rakétát tesztel – A háború 94. napja

Újabb ukrán várost foglaltak el az oroszok, Moszkva ismét rakétát tesztel – A háború 94. napja

Szeverodonyeckben az ukránok szerint komoly harcok folynak, Putyin nyugati államfőkkel tárgyalt.

Az osztrák autóklubok kiakadtak az új magyar tankolási szabályokon

Az osztrák autóklubok kiakadtak az új magyar tankolási szabályokon

Nem tartják jogszerűnek a benzinturizmus ilyen jellegű megfékezését. 

Vendég lenne, csak séf meg felszolgáló nincs – Munkaerőpiaci helyzet a turizmusban és a vendéglátásban

Vendég lenne, csak séf meg felszolgáló nincs – Munkaerőpiaci helyzet a turizmusban és a vendéglátásban

Erről a témáról, pályázatokról és több kutatás eredményéről esett szó a VIMOSZ legutóbbi konferenciáján.

© 2022 (v2.202102)