Megtelt az agglomeráció? Nem reménykedhetnek gyors megoldásban a kiköltözők

Az “olcsóbb” négyzetméter-áraknak és a nagyobb élettérnek ára van, és az agglomeráció településeire költözőknek el kell fogadni, hogy a fejlesztések csak követni tudják a népesség növekedését.

Budapest agglomerációja hullámokban népesül be. Az elmúlt években egy újabb nagy hullám bontakozott ki, melynek a járvány is adott egy lökést. A folyamat összességében abba az irányba mutat, hogy egyre gyarapodik az agglomeráció, amit viszont késve követnek az infrastrukturális fejlesztések, így ez kihat a környéken élők életminőségére.

A KSH adatai szerint 2018 és 2021 között közel 48 ezerrel nőtt Pest megye lakossága, miközben Budapesten közel 26 ezerrel csökkent a népesség. Ennek hatására megint egyre több helyről hallani, hogy az új ingatlanok néhány településen túlságosan leterhelik az infrastruktúrát, egyre nehezebb a közlekedés, akadozik a vízellátás, kevés az óvodai vagy iskolai férőhely. De milyen hatása van a legújabb kiköltözési hullámnak az ingatlanpiacra, és lesz-e ennek vége?

Mint Balla Frigyes, a Balla Ingatlan Dunakeszi irodájának szakmai vezetője is rámutatott, Budapest agglomerációjának telítődése nem egy újkeletű folyamat, tulajdonképpen évtizedek óta zajlik. Már a ‘60-as években megjelent a kiáramlás, melyet olyan családok indítottak el, akik a főváros zsúfoltsága, megnövekedett autóállománya, és az ebből fakadó zaj- és légszennyezettség miatt a főváros-közeli településekre “menekültek”.

A folyamat eredményeként az elmúlt évtizedekben átlagosan évi 10 százalékkal gyarapodott az agglomeráció, így jelenleg a főváros és az azt körülvevő mintegy 30-40 kilométeres gyűrűn belül él az ország lakosságának körülbelül 30 százaléka. Ezt a erősítette tovább a koronavírus járvány, de hozzájárult az újépítésű ingatlanoknál 5 százalékra csökkenő áfa is. Ezáltal több település lakosságszáma ugrásszerűen növekedett az elmúlt néhány évben. A legnagyobb változást ezen a téren Érd, Szigetszentmiklós, Veresegyház, és Dunakeszi könyvelhette el – magyarázta Balla Frigyes.

Mindezen folyamatok eredményeképpen több településen is fennakadásokat okozott a megnövekedett lakosságszám, ami közlekedési zavarokat, óvodai és iskolai zsúfoltságot, vagy egyenesen helyhiányt, parkolási nehézséget és növekvő elégedetlenséget okozott a már ott élők körében. Több település vezetése is jelezte, hogy kitehetik a “megtelt” táblát a város határába.

Budapest délkeleti részén, így az előbb már említett Szigetszentmiklóson és környékén is régóta érezni, hogy a sok új beköltöző a lehetőségeknél jobban kihasználja a rendelkezésre álló infrastruktúrát. Ez talán leginkább a víz- és csatornahálózat esetében jelentkezik, így például Szigethalmon előfordul, hogy fél vagy egy napra kiesik a vízszolgáltatás, míg Szigetszentmiklóson az úgynevezett “Bucka-részen” olykor nincs áram – hívta fel a figyelmet Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan Csepeli és Szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője.

De az is jellemző, hogy a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat tekintve is hiányosságokkal küzdenek a települések, nincs elég férőhely. Igaz jelenleg is zajlik egy óvoda és egy iskola építése Szigetszentmiklóson, de kérdés, hogy ez elegendő-e az igények kielégítésére. Leginkább tehát az látszik, hogy az infrastrukturális fejlesztések jó pár lépés lemaradásban vannak a települések népességének növekedése mögött.

Eközben a még eladó telkek lassan elfogynak a környéken. Épülnek is új házak, ezek ára azonban az ingatlanközvetítő megítélése szerint rendkívül magas – 70 millió forint környékén kezdődik jelenleg -, így kérdéses, hogy mennyire és meddig lesz még rájuk fizetőképes kereslet.

Mindezek ellenére az ingatlanközvetítő szerint nincs kizárva, hogy a közeljövőben újabb átminősítésekre kerül sor, azaz jelenlegi zártkerti övezeteket belterületté nyilvánít az önkormányzat. Ez azonban még a jövő zenéje, a lehetőség megvan rá, a befektetői érdeklődés is érzékelhető ezeken a területeken – tette hozzá Marosvölgyi Gabi.

Mindenesetre, mint Balla Frigyes rámutatott, az agglomerációs településeken kialakult helyzetre természetesen a legtöbb esetben van megoldás, hiszen a közműhálózat és az utak fejlesztésével, az óvodai és iskolai férőhelyek számának bővítésével ezen települések problémái idővel megoldhatók. Azzal azonban tisztában kell lennie az ide költözőknek, hogy ezek nem egyik napról a másikra lezajló folyamatok.

Az “olcsóbb” négyzetméteráraknak és a nagyobb élettérnek bizony – ha átmenetileg is -, de ára van, és el kell fogadni, hogy a fejlesztések csak követni tudják a népesség növekedését – fogalmazott Balla Frigyes.

Hozzátette, hogy jó példa az agglomeráció fejlesztésére Dunakeszi, ahol az elmúlt években az M2-es autópálya megépítésével, új óvodák és iskolák létrehozásával, illetve a közműhálózat fejlesztésével sikerült azért az infrastrukturális hátrányt némiképp csökkenteni, ezáltal jelentősen javult az itt élők életminősége. De a népesség növekedése várhatóan nem áll meg, ezt azonban csak komoly út- és közműhálózat-fejlesztés teheti lehetővé.

 


Mfor.hu legfrissebb cikkei

Szijjártó Péter havonta telefonál Szergej Lavrovval

Szijjártó Péter havonta telefonál Szergej Lavrovval

Ez a laptársunknak adott nagyinterjúból derül ki.

Elárasztották Debrecent a külföldi turisták - de hova mentek a magyarok?

Elárasztották Debrecent a külföldi turisták - de hova mentek a magyarok?

Csak nem akkugyárnézőbe jöttek? Itt vannak a legfrissebb adatok a turizmusról.

Hízhat Orbán Viktor mája: jókorát nőttek a reálbérek

Hízhat Orbán Viktor mája: jókorát nőttek a reálbérek

Minden összevetésben 10 százalék feletti növekedés az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Ukrán civileken kísérleteznek egy új orosz fegyverrel?

Ukrán civileken kísérleteznek egy új orosz fegyverrel?

Egy rakéta és egy bomba keveréke az új orosz fejlesztés, harkivi civilek ellen vethették most be. Az ukrán titkosszolgálat merényletekkel is vadászik az árulókra? Háborús hírek.

© 2024 (v2.202102)