Ukrán újjáépítés dollár százmilliárdokból – mi lesz a hatása?

Megvannak az első becslések, amely szerint 565 milliárd dollárba kerülhet majd Ukrajna újjáépítése a még javában dúló orosz-ukrán háború után. Ez 192 ezer milliárd forintot jelent, amelyből 3 vadonatúj, jól felszerelt Suzuki SUV-ot lehetne venni minden magyarnak, beleértve az öregeket és a csecsemőket is. Formálódik is egy hatalmas új, európai újjáépítési alap, melynek nagyságát a legendás, II. világháború utáni Marshall segélyhez lehetne mérni. Hogyan hathat mindez a hazai építőiparra, illetve az ingatlanpiaci folyamatokra?

Még javában zajlik az orosz-ukrán háború, de már március közepén megjelentek az első becslések arról, hogy mennyibe is kerülhet majd egy (egyelőre még a távoli jövő homályába vesző) teljes újjáépítés. Az ukrán miniszterelnök, Denis Shmygal szerint 565 milliárd dollárba kerülhet majd Ukrajna újjáépítése a háború után.

És ez még csak a legelső becslés, hiszen a hadműveletek jelenleg is folynak, a rakéták és a bombák szinte folyamatosan hullanak a városokra melyek közül néhány a teljes pusztulás szélére sodródott, mint például az Azovi tenger partján található, egykor stratégiai fontosságú Mariupol. Egy szó mint száz, a mai állás szerint, nyugodtan számolhatunk hozzávetőleg ezer milliárd amerikai dollárral is. Ez az összeg bő hétszerese a 2020 egészében megtermelt magyar GDP-nek!

Nézzük a XX. század legnagyobb segélyprogramjával összevetve mindezt. Az Európai Újjáépítési Program (European Recovery Program), ismertebb nevén Marshall-terv, amelyben 1948 áprilisa és 1952 júniusa között a tervben részt vevő 17 európai ország összesen 14 milliárd dollárnyi segélyt kapott – elsősorban amerikai áru formájában. Döntő részét Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország és Nagy-Britannia kapta, főként azért, hogy a Szovjetunió mintája okán ne törjenek ki baloldali munkáslázadások a háborús károk miatt padlóra küldött Nyugat-Európában. (Magyarországnak és más szovjet érdekszférájú államoknak Moszkva megtiltotta a részvételt.)

Mai árakon a 14 milliárd dollár nem tűnik soknak egy világháború pusztította kontinens gazdaságának életre keltésére, az összeg valódi nagyságának megítéléséhez azonban érdemes figyelembe venni, hogy 1946 őszén egy amerikai dollár sokkal többet ért, mint ma. Például 1946 végén 1 uncia arany 38,3 dollár volt, ma 1954 dollár, azaz 51-szerese a mainak, azaz 714 milliárd dollár – nagyságrendileg tehát az ukrán újjáépítés ma tippelhető költsége, mégpedig négy esztendő alatt.

Segíthetsz és mi is segítünk. Add fel hirdetésed a határhoz közeli megyékből, “Ukrajna” kuponkóddal most ingyenesen!

Bár a két összeg a fenti számítással jobban összevethető, azért a XXI. század harmadik évtizedének igényszintje eltér a hetven évvel korábbitól, szélesebb, kiterjedtebb úthálózatot, fajlagosan nagyobb lakásokat, drágább gépészetet jelent, továbbá például a mobilhálüzatok, a földi nethálózatok, vagy éppen az intézmények, kiszolgáló létesítmények is jóval összetettebbek, így a magasabb költség ebből is adódhat.

Nyilván, ahogyan többször emlegettük, a jövő manapság különösen bizonytalan, de szerencsés esetben hamar véget érhet a háború, és kezdődhet a hatalmas újjáépítési program, akár részben a hatezer milliárd dollár feletti, nyugaton tartott, de a háború miatt zárolt orosz oligarcha vagyonok segítségével, no meg össz-európai és amerikai forrásokból. Erre már több nemzetközi hírben utaltak, így rövidesen létre is jöhet ez a nyugati újjáépítési alap.

És mint láttuk, az összegek óriásiak, így, ha csak a munkák egy százalékát magyar vállalatok szerzik meg, akkor is a hazai GDP-t ez akár 6-8 százalékkal is „megnyomhatja”.

Rövidebb távon persze sokkal inkább az élelmiszer és az energia (üzemanyagok, földgáz) árának megugrásával kell számolni, hiszen a mai, mesterségesen alacsony lakossági árak nem tarthatók fenn a végtelenségig, így a magyar választásokat követően – bármelyik oldal is nyerjen – jelentősen vissza kell vágni a dotációkat, legfeljebb szociális alapon tartható fenn hosszabb távon hasonló rendszer, nem pedig mindenkire érvényes mesterséges árak formájában. És akkor még nem szóltunk az elszálló kamatokról (a piaci ingatlan, illetve járműhitel kamatok átlagos THM-je 10 százalék fölé került a napokban!), amelyek nem csak a hitellel terhelt háztartásokat sújtják, de jelentősen korlátozzák azt az összeget, amit egy-egy család például lakás, vagy autó, illetve más nagyobb összegű vagyontárgy vásárlására tud fordítani. Miközben ráadásképp e vagyontárgyak is legalább évi 10-20 százalékkal drágulnak, és e drágulást a munkabérek csak kisebb részben tudják majd követni, mindez pedig meg lesz fejelve egy Covid, áruhiány és drágulások sújtotta, recesszióba szaladó gazdasággal – de mindez már egy külön cikk témája lehet majd. De ami a lényeg: ilyen helyzetben nem meglepő, hogy a tehetősebbek tömegesen menekítik ingatlanba megtakarításaikat, illetve igyekeznek addig fix, valamint támogatott hiteleket felvenni, amíg ezek relatíve olcsók.

Segíthetsz és mi is segítünk. Add fel hirdetésed a határhoz közeli megyékből, “Ukrajna” kuponkóddal most ingyenesen!


Mfor.hu legfrissebb cikkei

"Várom, hogy mikor kezdenek már hinni a pénztárcájuknak az emberek" – olvasói levél

"Várom, hogy mikor kezdenek már hinni a pénztárcájuknak az emberek" – olvasói levél

Egyre többen kezdenek rájönni, hogy mekkora szemfényvesztés volt a mostani kormánypárt osztogatása az áprilisi választások előtt.

Rovarhotel építési rekord Burgenlandban – Az Esterházyak és a fenntartható gazdálkodás

Rovarhotel építési rekord Burgenlandban – Az Esterházyak és a fenntartható gazdálkodás

Hogy a méhektől és általában a rovaroktól függene a civilizáció?

Továbbra is korlátozzák a vízhasználatot Pest megyében

Továbbra is korlátozzák a vízhasználatot Pest megyében

De legalább folyik víz a csapból.

© 2022 (v2.202102)