Az ágazati szereplők szerint lendületet veszít, de nem fagy le az építőipar

Állandó kockázatok, kihívások, problémák övezik a gazdasági életet, amit az építőipar (a hazai különösen) extrém módon megérez és elszenved. Igen nehéz és kiszámíthatatlan időket élünk, ahol a közép és hosszú távú üzleti tervezés inkább tekinthető vakrepülésnek vagy jóslásnak, mintsem tudatos kockázatelemzésnek és stratégiának. A Portfolió Építőipar 2022 konferencia kezdő előadói nem várnak világgazdasági szintű lefagyást, csak lendületvesztést. Ennek viszont komoly hatásai lehetnek az építőiparra nézve.

A konferencián Koji László, az ÉVOSZ elnöke értékelte a hazai építőipar helyzetét: szerinte jól fog teljesíteni az építőipar idén is, hozni fogja azt a közel 5500 milliárd forintot, amit tavaly is teljesített. Most április végén, mintegy 15%-kal volt magasabb a megrendelésállomány a tavalyi azonos időszakhoz képest. A magánszektor, a logisztikai-ingatlan-piac és az ipar fogja húzni az építőipart.

Ugyanakkor szerinte a szakemberhiány továbbra is súlyos probléma, csakúgy, mint a beszerzéshiány, vagy a háborús helyzet. Utóbbi esetén együtt kell kivédeni, hogy tartós hiány alakuljon ki. Ezen túl: meg kell fizetni a szakmunkásokat és a mérnököket, mert a jelenlegi körülmények köztt még nagyobb a veszélye, hogy a magyar munkaerő Nyugat-Európa felé induljon. Valamint ár-felülvizsgálatra is szükség van, és ez igaz a közbeszerzésekre is, ahol olyan szerződésekre van szükség, amelyek engedik a napi árazást és az indexálást.

Nem várható világgazdasági szintű lefagyás, csak lendületvesztés

Gyutai Csaba, kormánybiztos, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója elmondta, hogy csúcsév volt a tavalyi, jó pozícióból indulva kell a mostani nehézségeket leküzdeni. A közbeszerzések száma jelenleg rendben van, de csökken és csökkenni is fog. A koronavírus okozta ellátási láncok sérülése után a háború miatt súlyos alapanyaghiánnyal nézünk szembe, amit egyelőre nem tudunk jól kezelni. Vannak alternatív szállítási lehetőségek (török, ománi, kínai import), de ezeknek a minősége más, mint a korábbiak voltak, így a minőségbiztonságnak is különös fontossága lesz most. A kormánybiztos továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy:

1, Az USA és Kína szerepe kiszámíthatatlan, különösen a fatermékek piacán olyan igénnyel jelentkeztek, amely komoly árfelhajtással járt, és most sem tudja kezelni az építőipar.

2, Az egy főre vetített hatékonyságunk nem jó, egy nyugati munkás háromszor annyira hatékony, mint egy hazai, így a hatékonyságnövelés is a kihívások között szerepel.

3, A legnagyobb problémák: alapanyagok áremelkedése, energiarák emelkedése, ellátási problémák, ágazati nemzetközi kitettség, szakemberhiány, hatékonysági problémák, digitalizáció hiánya.

Az áremelkedés leginkább a faipari termékeket érintett, amik 95%-kal emelkedtek, a betonacél 62%-kal, utóbbi esetében a hulladékvasból az Ózdi Acélművek ki tudja szolgálni a hazai piac igényeit, így már csak 400 ezer tonna importra lehet szükség. Nehezebb a helyzet a szerkezeti acélok tekintetében, 60-80%-ban orosz és ukrán importot használtunk, amelyek elzáródtak…

4, Fel fog értékelődni az ipari beruházások szerepe, illetve a felújítások és korszerűsítések szerepe, az állami beruházásoknak pedig kisebb szerepe lesz.

5, Ágazati nemzetközi kitettség: a kivitelezői szektor jól áll, 90%-ban magyar tulajdonú vállalatok vannak ezen a területen; az építőanyag-kereskedelemben is 80%-os a hazai arány; az építőanyag-gyártásban viszont a hazai arány 10%, ami jóval kisebb. Itt újraiparosításra, a magyar tulajdonú vállalatok támogatására lesz szükség.

6, Árvárakozás: hőszigetelő és faanyagoknál várják a legnagyobb, újabb, közel 30%-os áremelkedést 2022-re.

7, Építési-bontási hulladékok: évi 8 millió tonna hulladékot tartanak számon. Ennek vissza kell kerülnie a gazdaságba, nem csak azért, mert hiány van, hanem mert ez rendelkezésre áll. Nem megoldás, hogy bányatavakba helyezzük el a bontási hulladékot, sokszor megfelelő kontroll nélkül.

Az ITM erre most egy megoldáscsomagot dolgoz ki. A nagy ipari létesítmények bontása szabályozott, de a lakosságnál keletkezett építési hulladék bizonytalan, ennek az állami irányítását meg kell szervezni.
– mondta el Gyutai Csaba, végül a fejlesztési területek között 6 lényeges tennivalót említett a kormánybiztos: a hazai tulajdoni hányad növelését, a körforgásos-építésgazdaságot, az ipari termelés fejlesztését, a termékéletút követést, a költségkontrollt az állami beruházásoknál, vagyis egy előzetes szabályozás megteremtését a közbeszerzési eljárásoknál állami szinten, hogy pontosabbak legyenek a becslések, végül a hatékonyságnövelést és a digitalizációt.

 

Tartalékok az építőiparban

A magyar építőanyaggyártást fel kellene gyorsítani és ebben van is tartalék. Miközben a német béreket közelítjük, a termelékenység ott háromszor ekkora. Az oktatás nagyon fontos, amibe sokkal többet kellene invesztálni, de emellett az újraiparosításra, modernizálásra is nagy hangsúlyt kellene fektetni, ami a fiatalok számára is vonzóbbá tenné ezt az életpályát.” – mondta  Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. vezérigazgatója.

“Az építőiparban most azért kell küzdeni, hogy a beruházók ne veszítsék el a beruházási kedvüket. A mostani árak mellett természetes, hogy az állam is visszafogja a beruházásokat, így a hatékonyságon legalább annyit kell javítani, hogy a beruházások megmaradjanak. Mivel a határértéket elérték az építési árak, ezért mindenkinek optimalizálnia kell, most az alkalmazkodóképességnek van itt az ideje.

A mostani áremelkedés fele valós, a másik fele az alapanyaggyártók indokolatlan haszonszerzése, de ezen a többi szereplő veszít.

Nyugat-Európában messze nem ment végbe ilyen mértékű áremelés (a forint is gyengült az euróval szemben – a szerk.), de Magyarországon nagyon kiszolgáltatott helyzetben van a szektor. Komplex állami intézkedés kellene a piac szabályozására, az uniós források egy részét el lehetne különíteni iparfejlesztésre, hogy a befektetett tőke hatékonyabban tudjon termelni. Pozitív, hogy az építőipar felkerült a gazdaság térképére – a GDP-ből a kiegészítő tevékenységekkel együtt 11 százalékos a részesedése, ami szinte megegyezik a hazai autóipar méretével – de szerencsés lenne, ha az építésgazdasági szabályozás egy körbe, egy államtitkár alá tartozna.

A digitalizációt ki kellene kényszeríteni, a BIM-et is bevezetve, annak érdekében, hogy emelkedjen a hatékonyság. Az energetikai kibocsátást is tovább kellene szigorítani, de ezt ellensúlyozni kell más lehetőségekkel, például az építőipar újraiparosításával. Az elmúlt 5 évben megtermelt pénzből kell megoldani, hogy szebb jövőnk legyen.” – hangsúlyozta Scheer Sándor FRICS, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója.

“A számok a jelen helyzetről és a múltról szólnak, előretekintve azonban az idei még egy jó éve lesz az építőiparnak, miután a mostani fejlesztések be fognak fejeződni. Az alapanyaghiány és a dráguló munkaerő miatt az építőipari szereplőknek együtt kell működniük. Fontos kérdés, hogy mi lesz az állami támogatásokkal, miután ez kiderül, azután lehet majd tervezni. Az anyagáraknál is realitásokban kell gondolkodni: messze nem állt még meg az építőanyagár-emelkedés, így ez a működési modell fenntarthatatlan. Nincs az alapanyaggyártók között versenyeztetés, nincs áralku, ami a végső árban is megjelenik, de ezt vissza kell terelni a normális mederbe, különben felborul a piac.” – emelte ki Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke.

Ajánlott ingatlanok


Mfor.hu legfrissebb cikkei

Olyan történt szombaton, amire sem az RTL, sem a TV2 nem számított

Olyan történt szombaton, amire sem az RTL, sem a TV2 nem számított

A magyarokat továbbra is egy vetélkedő tartja a markában, szombaton viszont meglepő győztes született a tévécsatornák harcában.

Több ezer ember vesz részt a mentésben Törökországban

Több ezer ember vesz részt a mentésben Törökországban

A magyarok már három személyt kihúztak a romok alól.

Matolcsy Györgyék rábólintottak: egyesülhet az MKB és a Takarékbank

Matolcsy Györgyék rábólintottak: egyesülhet az MKB és a Takarékbank

A pénzintézetekből létre jött Magyar Bankholding májustól alakítja ki arculatát.

A Roszatom bemondta: jövőre már épül a Paks II.

A Roszatom bemondta: jövőre már épül a Paks II.

 Az orosz cég vezetője szerint 2024-ben lesz az "első beton öntése".

© 2023 (v2.202102)