Megjöttek a friss adatok: ezek szerint az első negyedévében 4.528 új lakás épült, 26%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8.001 volt, 15%-kal több, mint 2021 azonos időszakában.
A jelenlegi otthonteremtési támogatások – különösen a nehéz piaci körülmények között – támaszt jelentenek a lakásépítési, felújítási ágazat számára, amire nagyon nagy szükség van, hiszen a friss számokból jól látszik az ágazat megtorpanása. A hatályos szabályok szerint azonban az otthonteremtési támogatás több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi CSOK, illetékmentesség) is kifut 2022 végén – hívja fel újra e tényre a figyelmet friss elemzésében a Társaság a Lakásépítésért és Lakásfelújításért Egyesület (TLE) szakértője.
Remélik, hogy a Miniszterelnök korábbi bejelentésének megfelelően az új Kormány fenntartja a jelenlegi támogatásokat, hiszen e források elérhetősége nélkül várhatóan jelentősen csökkenne a családok lakások és lakáskorszerűsítések iránti kereslete. Az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan emelkedtek, a nem csillapodó szakemberhiány ugyancsak drágítja a kivitelezést. Az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a felújítások jelenlegi szintje nem tartható fenn.
Maradjanak fenn a támogatások!
Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon szükséges mind az általános 5%-os újlakás-áfa, mind az otthonteremtési támogatások állandósága. Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség.
Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést.
Két fontos javaslat
A jelenleg határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, zöld hitel, jelzáloghitel-elengedés – fenntartása mellett szükségesnek gondoljuk az alábbi két támogatás meghosszabbítását [ld. otthonteremtési támogatások összefoglaló táblázata]:
– Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul. Az is lényeges, hogy a támogatás által javuljon a lakóingatlanok energiahatékonysága. Ilyen nagy volumenű felújításokat azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyag-kapacitással ki tudja szolgálni.
– Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték).
Bár a kedvezmény további négy évig felhasználható, a mostani szabályok szerint a fejlesztőknek csak két év áll rendelkezésükre a projektek előkészítésére, ami nagyobb társasházak építése esetén kevés lehet. Emiatt az áfakedvezmény lejártával 2022. után erőteljesen visszaeshet a társasházépítési kedv.
Rugalmas és átlátható lakásprogramot 15 évre előre!
Szükségesnek tartunk továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.
A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna…
a kiszámíthatósághoz,
az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
a stabil munkahelyekhez;
megrendelés és munka az anyaggyártói, tervezői, kivitelezői, fejlesztői, építőanyag kereskedői, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók – szektoroknak
a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
a minőségi építésekhez.
A KSH szerint 2022 I. negyedévében az előző évhez azonos időszakához képest:
A fővárosban 9,9%-kal kevesebb, összesen 2.440 lakást vettek használatba. Minden településkategóriában csökkent a lakásépítés: a megyei jogú városokban 38, a többi városban 43, a községekben 35%-kal kevesebb lakás épült.
A természetes személyek által épített lakások aránya tovább csökkent, és 25%-ot tett ki. A vállalkozások által építettek aránya 73%-volt.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 32%-a családi házban, 53%-a többlakásos épületben, további 13%-a lakóparkban található. Utóbbiak megnövekedett aránya néhány nagyobb fővárosi beruházáshoz köthető.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,1 m2-rel 81,4 m2-re növekedett 2021 első negyedévéhez képest.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 74, a saját használatra építetteké 24, a bérbeadásra épülteké pedig 1,5% volt.
Pest megyében az épített lakások száma 42%-kal csökkent, és a korábban nagyobb számú lakást építő Győr-Moson-Sopron megyében is 45%-os visszaesés történt. A központi nagyrégión kívüli megyékben felépült mintegy 1400 lakás az egy évvel korábbinak kevesebb mint kétharmada.
Országos szinten az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 8 001 volt. A fővárosban a korábbi alacsony bázis közel háromszorosára ugrott a tervezett lakások száma, de ez a 2 ezret meghaladó érték még így sem éri el a korábbi évek 3–4 ezer körüli szintjét. A megyei jogú városokban 27%-os csökkenés, az egyéb városokban stagnálás (–2,2%), a községekben pedig 14%-os növekedés tapasztalható 2021 első negyedévéhez képest. Az építtetők az esetek 55%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
Pest megyében a kiadott építési engedélyek száma 14%-kal lett kevesebb, míg a központi nagyrégión kívüli megyékben kiadott építési engedélyek száma (4300) megegyezik az egy évvel korábbival.
2021 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 3 799 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 1 159, 31%-kal több, mint 2021 első negyedévében.
