Kevés lakás épül, így az ingatlanszakma szerint létkérdés a lakástámogatások fenntartása

Megjöttek a friss adatok: ezek szerint az első negyedévében 4.528 új lakás épült, 26%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8.001 volt, 15%-kal több, mint 2021 azonos időszakában.

A jelenlegi otthonteremtési támogatások – különösen a nehéz piaci körülmények között – támaszt jelentenek a lakásépítési, felújítási ágazat számára, amire nagyon nagy szükség van, hiszen a friss számokból jól látszik az ágazat megtorpanása. A hatályos szabályok szerint azonban az otthonteremtési támogatás több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi CSOK, illetékmentesség) is kifut 2022 végén – hívja fel újra e tényre a figyelmet friss elemzésében a Társaság a Lakásépítésért és Lakásfelújításért Egyesület (TLE) szakértője.

Remélik, hogy a Miniszterelnök korábbi bejelentésének megfelelően az új Kormány fenntartja a jelenlegi támogatásokat, hiszen e források elérhetősége nélkül várhatóan jelentősen csökkenne a családok lakások és lakáskorszerűsítések iránti kereslete. Az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan emelkedtek, a nem csillapodó szakemberhiány ugyancsak drágítja a kivitelezést. Az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a felújítások jelenlegi szintje nem tartható fenn.

Maradjanak fenn a támogatások!

Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon szükséges mind az általános 5%-os újlakás-áfa, mind az otthonteremtési támogatások állandósága. Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség.

Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést.

Két fontos javaslat

A jelenleg határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, zöld hitel, jelzáloghitel-elengedés – fenntartása mellett szükségesnek gondoljuk az alábbi két támogatás meghosszabbítását [ld. otthonteremtési támogatások összefoglaló táblázata]:

– Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul. Az is lényeges, hogy a támogatás által javuljon a lakóingatlanok energiahatékonysága. Ilyen nagy volumenű felújításokat azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyag-kapacitással ki tudja szolgálni.

– Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték).

Bár a kedvezmény további négy évig felhasználható, a mostani szabályok szerint a fejlesztőknek csak két év áll rendelkezésükre a projektek előkészítésére, ami nagyobb társasházak építése esetén kevés lehet. Emiatt az áfakedvezmény lejártával 2022. után erőteljesen visszaeshet a társasházépítési kedv.

Rugalmas és átlátható lakásprogramot 15 évre előre!

Szükségesnek tartunk továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna…

a kiszámíthatósághoz,
az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
a stabil munkahelyekhez;
megrendelés és munka az anyaggyártói, tervezői, kivitelezői, fejlesztői, építőanyag kereskedői, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók – szektoroknak
a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
a minőségi építésekhez.

A KSH szerint 2022 I. negyedévében az előző évhez azonos időszakához képest:

A fővárosban 9,9%-kal kevesebb, összesen 2.440 lakást vettek használatba. Minden településkategóriában csökkent a lakásépítés: a megyei jogú városokban 38, a többi városban 43, a községekben 35%-kal kevesebb lakás épült.
A természetes személyek által épített lakások aránya tovább csökkent, és 25%-ot tett ki. A vállalkozások által építettek aránya 73%-volt.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 32%-a családi házban, 53%-a többlakásos épületben, további 13%-a lakóparkban található. Utóbbiak megnövekedett aránya néhány nagyobb fővárosi beruházáshoz köthető.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,1 m2-rel 81,4 m2-re növekedett 2021 első negyedévéhez képest.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 74, a saját használatra építetteké 24, a bérbeadásra épülteké pedig 1,5% volt.
Pest megyében az épített lakások száma 42%-kal csökkent, és a korábban nagyobb számú lakást építő Győr-Moson-Sopron megyében is 45%-os visszaesés történt. A központi nagyrégión kívüli megyékben felépült mintegy 1400 lakás az egy évvel korábbinak kevesebb mint kétharmada.

Országos szinten az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 8 001 volt. A fővárosban a korábbi alacsony bázis közel háromszorosára ugrott a tervezett lakások száma, de ez a 2 ezret meghaladó érték még így sem éri el a korábbi évek 3–4 ezer körüli szintjét. A megyei jogú városokban 27%-os csökkenés, az egyéb városokban stagnálás (–2,2%), a községekben pedig 14%-os növekedés tapasztalható 2021 első negyedévéhez képest. Az építtetők az esetek 55%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

Pest megyében a kiadott építési engedélyek száma 14%-kal lett kevesebb, míg a központi nagyrégión kívüli megyékben kiadott építési engedélyek száma (4300) megegyezik az egy évvel korábbival.
2021 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 1,8%-kal kevesebb, összesen 3 799 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 1 159, 31%-kal több, mint 2021 első negyedévében.

Ajánlott ingatlanok


Mfor.hu legfrissebb cikkei

Tíz év után újra visszatérhet a kötvényalapok aranykora

Tíz év után újra visszatérhet a kötvényalapok aranykora

Egy lakás bérbeadása már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával, ráadásul az ingatlanok ára is csökkenhet.

Újabb ukrán várost foglaltak el az oroszok, Moszkva ismét rakétát tesztel – A háború 94. napja

Újabb ukrán várost foglaltak el az oroszok, Moszkva ismét rakétát tesztel – A háború 94. napja

Szeverodonyeckben az ukránok szerint komoly harcok folynak, Putyin nyugati államfőkkel tárgyalt.

Az osztrák autóklubok kiakadtak az új magyar tankolási szabályokon

Az osztrák autóklubok kiakadtak az új magyar tankolási szabályokon

Nem tartják jogszerűnek a benzinturizmus ilyen jellegű megfékezését. 

Vendég lenne, csak séf meg felszolgáló nincs – Munkaerőpiaci helyzet a turizmusban és a vendéglátásban

Vendég lenne, csak séf meg felszolgáló nincs – Munkaerőpiaci helyzet a turizmusban és a vendéglátásban

Erről a témáról, pályázatokról és több kutatás eredményéről esett szó a VIMOSZ legutóbbi konferenciáján.

© 2022 (v2.202102)