Eddig folyamatosan erős volt a kereslet, nőttek az árak, egyre több és több lakás épült, ám vége szakadhat a mintegy 7-8 éve tartó „arany éveknek” a magyar lakáspiacon – véli Balla Ákos. A Balla Ingatlan alapító vezetőjével a legfrissebb trendekről beszélgettünk, igyekezve tanácsot, fogódzót adni azoknak, akik ingatlan vásárlás, eladás előtt állnak, vagy ezen gondolkodnak…
Az ingatlanpiacon a negatívumok nem varázsütésre lesznek úrrá és nem egyik pillanatról a másikra fejtik ki a hatásukat. Az elmúlt években megszerzett lendület még akkor is hosszú hónapokig tarthat, ha a háttrében már „fékező” folyamatok is elindultak. Továbbá számos más, például a háborús, az inflációs hatás, és az ebből következő vásárlói magatartások még inkább bonyolítják az eleve sem egyszerű képet.
Ugyanakkor az elmúlt hónapokban felbukkant néhány negatív tényező, melyek bizonytalanná teszik az eddigi folyamatos áremelkedést. Továbbá: átalakulóban vannak a hitelkondíciók, a vevők összetétele, és – bár jobbára fennmaradhatnak – az állami támogatások a következő években várhatóan nem fogják tudni lekövetni az inflációt, illetve a várható gazdasági válság hatásait is nehéz lesz pusztán állami ösztönzőkkel kivédeni – sorolja egy lehetséges, egyre valószínűbb lakáspiaci trendforduló okait Balla Ákos (képünkön).
Ugyanakkor várhatóan ez az év (pontosabban a hátrelévő fél év) talán még nem hoz látványos visszaesést az ingatlanpiacon. Bár a vevők viselkedésében a háború és a választások is megtorpanást okoztak, így az ingatlanpiac azóta sem tért vissza teljesen a régi kerékvágásba. A fent említettek miatt pedig az év második fele is igazából bizonytalan, mind az új lakások, mind a használt lakások esetén. A használtak esetén igazi elbizonytalanító tényezőt a felújítás nehézsége jelent.
Szakembert ugyanis nehéz találni, miközben az alapanyagárak magasak, így aztán sokan bele sem mernek vágni egy-egy felújítandó használt ingatlan megvásárlásába. Az ingatlanközvetítő szerint az elmúlt időszakban kifejezetten kevés felújítandó ingatlant tudtak értékesíteni. Ezeket legfeljebb olyan nyomott áron lehet eladni, melynél még megéri a vevőnek felvállalni a felújítás egyre elhúzódó idejét és mind súlyosabb anyagi terhét. (Ekkor viszont az eladó lesz óvatosabb, ha szembesül a “valós” piaci árral.)
Az új építés esetén ugyanakkor a beruházók arra számítanak, hogy idén még nem jelentkezik nagyobb visszaesés, így a magas árak mellett is el tudják adni az ingatlanokat. Ugyanakkor azért eléggé bizonytalannak látják most a helyzetet, többek között amiatt, hogy nem lehet tudni, meddig emelkednek a hitelkamatok, vagy hogy meddig drágulnak még az építőanyagok, hiszen e tényezők látványosan felfelé hajtják az új-építésűek árát.
Eddig volt „jó élet”…
De lépjünk vissza kicsit, és nézzük kicsit vissza. A Balla Ingatlan alapítója szerint az elmúlt években meglehetősen „el lettünk kényeztetve”, hiszen nagyon sokáig pusztán csak pozitív hatásokat érezhettünk a hazai ingatlanpiacon. Ilyen volt az alacsony hitelkamat, az állami támogatások egyre bővülő köre, vagy az újlakás piacon az (újbóli) áfacsökkentés, melyek mind-mind felfelé hajtották a keresletet, mind az új, mind pedig a használt lakások piacán.
És bár nőttek az árak, a többségnek ez nem jelentett gondot, hiszen „mozgásban volt a piac”. Amint vásárolt valaki egy ingatlant, úgy adta is tovább használt lakását, mégpedig jó áron, könnyedén. Ebben az időszakban tehát mind a vevői, mind az eladói oldal számára kedvező volt a piaci helyzet.
A Covid19-járvánnyal ugyan megjelent egy negatív tényező, ennek ellenére az árak tovább emelkedtek, különösen a nyaralók piacán, de legrosszabb esetben is megtartották értéküket az ingatlanok.
Ha nem drágul, akkor veszítünk
„Jelenleg azonban már láthatóan elkezdtek gyülekezni felettünk a viharfelhők, egyre több negatív hatást lehet tapasztalni, így nem lehet kijelenteni, hogy nem következhet be áresés vagy legalábbis stagnálás az ingatlanpiacon. Látszólag a stagnálás ugyan nem gond, ám a magas infláció miatt valójában az árak szinten maradása is nagyarányú értékvesztést jelenthet a tulajdonosok számára a következő években” – fejtette ki az Otthontérkép Magazin kérdésére Balla Ákos.
Árnyalja a képet, ahogyan már utaltunk rá, hogy megjelentek azok a vásárlók, akik az inflációból való menekülés, azaz a pénzük menekítése miatt vásárolnak ingatlanokat, és valamilyen kényszerű hasznosításba, rendszerint kiadásba kezdenek bele.
Ők azonban többnyire nem professzionális befektetők, akik nem is professzionális módon hasznosítják a megvásárolt ingatlant. Azaz rájuk sokszor az jellemző, hogy az ingatlan nincs megfelelő állapotban a bérbeadásra, nem jól árazzák, hibás szerződéseket kötnek. Annak ellenére, hogy ők nem tekinthetők valódi befektetőknek, hatást gyakorolnak a piacra: vételi keresletet és bérlakás kínálatot gerjesztenek. Ugyanakkor az is elmondható, hogy részükről sokszor kapkodva, átgondolatlan módon történik a vásárlás – húzta alá Balla Ákos.
Óvatosság minden fronton
Ez a „menekítő” attitűd azonban nem tart „örökké”, a nagy többség, aki veszélyben érzi megtakarítását, és van is kellő tőkéje, már jórészt meglépte az elmúlt hónapokban a vásárlást. Továbbá kifejezetten „hűti” a piacot, hogy annyira magasra kúsztak az árak, amitől már sokan megrettennek, így nem is vágnak bele egy vásárlásba. A hitellel vásárlókat pedig az emelkedő kamatok mellett a létbizonytalanság növekedése is elbizonytalanítja.
Ez utóbbiból is következik, hogy akik a vevői oldalon nem jelennek meg, azok az eladóin sem, így aztán erősen limitálttá kezd válni az kínálati oldal (hiszen sok lakást meg is vettek), mindez pedig látványosan visszafogja keresletet.
Emellett az újépítésű ingatlanok piacán is jelentős szűkülés várható, mivel az ott kialakuló ingatlanárakat is egyre kevesebben tudják megfizetni. A szakértő becslése szerint a korábbi vásárlási volumen, és ezzel együtt az induló ingatlanfejlesztések száma mintegy felére csökkenhet az elkövetkező évben, mely az ingatlanfejlesztések 2-3 éves ciklusa miatt több évig gyenge kínálatot fog eredményezni. Ma már ugyanis egymilliós négyzetméterár alatt szinte sehol sem lehet lakást kapni a fővárosban, és ilyen árszintek mellett a gálánsnak tűnő állami támogatások sem nagyon mozgatják meg a családok fantáziáját.
Egymillió per nm? Ilyen “olcsón” alig akad Pesten új otthon!
Ha ez nem lenne elég: az újépítésű ingatlanok piaca a további áremelkedés irányába mutat, hiszen az építőanyagok árai változatlanul emelkednek, ahogy a romló kamatkörnyezet miatt a finanszírozás költsége is. Pedig az elmúlt egy évben is már mintegy 30 százalékkal drágultak az újépítésű ingatlanok, de az év végéig még további 20-30 százalékos áremelkedésre lehet számítani. Ennek következtében jelenleg 1,2-1,4 millió forintos átlagos négyzetméterár alatt most nem nagyon találni eladó újépítésű ingatlanokat Budapesten. Balla Ákos szerint legfeljebb a külső kerületekben találkozhatunk – ott is nagyon ritkán – egymilliós négyzetméteráron kínált lakásokkal.
A kínálati oldal szűkülését már most lehet érzékelni az újépítésűek piacán, és sok tervezett projekt feltehetően már nem is fog megvalósulni, vagy legalábbis jelentős csúszással. Sokkal óvatosabbá váltak az ingatlanfejlesztők, hiszen nem látják a várható költségeiket.
Balla Ákos értékelése szerint a jelenlegi környezet nem igazán kedvező az ingatlanfejlesztők számára, mivel túlzottan nagy kockázatot kell vállalniuk. Ezzel egy időben a finanszírozás is elérhetetlen, illetve túl drága lett a beruházóknak, mely szintén gátolja az ingatlanfejlesztések indulását.
Drágul a hitel, így szűkül a fizetőképes kereslet
Balla Ákos szerint mindez nem fogja érinteni az elkészülő lakások minőségét, annál is inkább, mivel a magas árakon már csak jó minőségű ingatlanokat hajlandók megvásárolni a vevők, akik „finnyásabbak, válogatósabbak” lettek. A szakértő úgy véli, hogy ma már nem lehet rossz minőséget értékesíteni, mivel elvárás lett a megfelelő energetikai minősítés, a kiváló műszaki tartalom, és az egyéb kapcsolódó szolgáltatások. Az azonban kétségtelen, hogy csak egy egyre szűkebb vevői kör fog hozzáférni az újépítésű ingatlanokhoz.
Balla Ákos felhívja a figyelmet arra, hogy a források is lassan átrendeződnek, ami azért érdemel figyelmet, mert jelentős befolyásoló tényező az ingatlanpiacon a vevők számára a hitel, illetve annak költsége. Márpedig ma sokkal magasabb kamatok mellett tudunk ingatlanhitelt felvenni, mint akár néhány évvel korábban: míg nemrég még 3 százalék körüli THM-mel lehetett lakáskölcsönhöz jutni, ez most lassan elérheti a 10 százalékot is.
Mindez azt jelenti, hogy sokkal magasabbá válnak a havi törlesztőrészletetek, ami mellett további gondot jelent, hogy lényegesen jobb fizetést kell felmutatniuk a hitelfelvevőknek a bankok számára, hogy ezeket a drága hiteleket egyáltalán megkapják. Ennek hatására nagyon sokan lemorzsolódnak, és csak a készpénzes vásárlók maradnak a piacon, akik vagy maguk is eladtak valamit, amihez hozzáteszik a megtakarításaikat, vagy pedig eleve rendelkezésükre áll egy nagyobb, megtakarított összeg.
Ha maradnak is a támogatások, mire lesznek elegendők?
A helyzetet némileg enyhíti, hogy – ahogyan utaltunk rá – úgy tűnik, megmaradnak az ingatlanvásárláshoz felhasználó állami támogatások, családtámogatások – ugyanakkor Balla Ákos szerint nem feltétlenül az eddigi formában. Úgy véli, az elkövetkező egy évben itt is változásokra lehet számítani. A szakértő emlékezettet arra, hogy nem is olyan rég egy igazi „sikertermék”, a zöldhitel már kivezetésre került. Méghozzá a forrás kimerülése miatt, melynek visszatérésében ugyanakkor nagyon bízik a szakma, bár várhatóan a korábbinál magasabb kamatokkal fog ez megtörténni, így a második körös zöldhitelek piacra kifejezett hatását már nem könnyű előre jelezni.
Jelentős gondot okoz továbbá, hogy a gazdasági környezet alakulása nem kedvez a támogatásoknak, így a szakma azzal is elégedett lenne, ha ezek bármilyen formában, de legalább megmaradnának. Emellett elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a támogatások hosszú távon, kiszámíthatóan jelen legyenek, ne csak egy-két éves lehetőségekről legyen szó – magyarázta a szakértő. Hiszen ha egy társasház építését vesszük alapul – de akár egy családi ház építésénél is –, azt látjuk, hogy az két-három éves folyamat lehet, így az ennél rövidebb időszakra tervezett támogatások nem működnek.
Friss trend: keveseknek kell az egyszobás!
Balla Ákos végül kitért arra is, hogy jelenleg azt tapasztalják az ingatlanközvetítők, hogy a legkisebb kereslet az egyszobás lakások iránt mutatkozik. Vagyis itt fordult a legnagyobbat az ingatlanpiac, hiszen 20 éve még a befektetők körében egy 27-30 négyzetméteres kis garzonlakás volt a legnagyobb sláger. Ma már azonban a vevők legalább másfél szobában gondolkodnak, vagyis belépett a képbe egy korábbinál hosszabb távra tervezés. Hiszen egy másfél szobás lakás egy egyedülállónak is megfelelő, de oda akár már egy gyereket is lehet tervezni. Vagyis egy kicsit hosszabb távon képes kielégíteni az ingatlannal szemben támasztott igényeket, mint egy egyszobás garzon.
Ennek megfelelően a másfél-kétszobás lakások teszik ki a kereslet legnagyobb részét most az ingatlanpiacon, miközben a három-négy szobás ingatlanok iránt a vevőknek mintegy 10-20 százaléka érdeklődik. Vagyis meglehetősen limitált keresletről beszélhetünk a nagyobb méretű ingatlanok esetében, miközben az emlegetett 1,5-2 szobás szegmensben jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat.
Ugyanakkor azt is megjegyezte Balla Ákos, hogy a hazai ingatlanpiac azért meglehetősen színes, a kínálat eléggé sokrétű, tehát nem lehet azt kijelenteni, hogy kizárólag egyetlen irányba tart a kereslet, csak egy típusú ingatlanokat keresnének a vevők. Mint szavaiból kiderült, sokszor maguk az ingatlanközvetítők is meglepődnek azon, hogy mi mindent el lehet adni az ingatlanpiacon.
Ugyanakkor az is igaz, hogy ezek azért nem mindennapos esetek, a tranzakciók többségét pedig a jól tipizálható ingatlanok teszik ki. És természetesen az is érvényes, hogy minél rosszabb adottságú egy ingatlan, minél egyedibb vagy minél problémásabb, annál hosszabbra nyúlik az értékesítési idő, és máshogy kell az árat is meghatározni – tette hozzá a Balla Ingatlan vezérigazgatója.
A Balatonnál is elbizonytalanodtak a vevők, de a drágulás maradt
A balatoni ingatlanpiacot most alapvetően a parti vagy part-közeli társasházak piaca határozza meg. Ebben a kategóriában az árak még mindig emelkednek, köszönhetően a folyamatosan dráguló alapanyagoknak és munkadíjaknak, derül ki a Balla Ingatlan siófoki irodájának tájékoztatásából. Ám újabban a munkaerő költsége érezhetően kisebb mértékben növekszik, mint az építőanyagárak.
Természetesen kissé visszafogottabb lett a kereslet, ám ez többször előfordult már az elmúlt 20 évben, és mindig azt lehetett látni, hogy az eladó ingatlanokat előbb-utóbb megveszik, magasabb áron.
Ám ezúttal a vevők alternatívák után kezdtek kutatni a piacon, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy olcsóbb ingatlanokat próbálnak felhajtani. Ilyenkor elsősorban a parttól távolabbi helyszíneken kezdenek nézelődni, olyannyira, hogy mostanában nem ritka, ha 15-20 kilométeres távolságban, a Balaton környéki kisebb falvakban jelennek meg érdeklődőként.
Ennek hatására persze a falusi telkek és az ott található családi házak ára emelkedésnek indult, ráadásul ugyanezt az irányt erősítik azok a helyi lakosok, akik a környékükön – például Zamárdiban vagy Siófokon – költöznének másik ingatlanba.
Miközben gyakorlatilag alku nélkül cserélnek gazdát a keresett és jól árazott ingatlanok, a korábban említett bizonytalanságok miatt kismértékben nőtt az eladáshoz szükséges idő. Ennek ellenére a legkeresettebb kategóriákba tartozó ingatlanoknál akár három hónap alatt is tető alá lehet hozni egy eladást. Ide tartoznak a kisebb, jó állapotú, vidéki családi házak, a használt partmenti lakások, valamint a nyaralóövezetek kisebb ingatlanai. Ugyanakkor más kategóriákban már hat hónapra nyúlhat az értékesítési idő, de ez is csak akkor érvényes, ha sikerül reális eladási árat meghatározni.
A megtorpanás az újépítésű ingatlanok körében is érzékelhető, melyeket persze továbbra is keresnek az érdeklődők, így sok a bemutatás, azonban a vásárlásig már nehezebben jutnak el. Ezt részben indokolja az, hogy például Siófokon az induló négyzetméterárak a partmenti, újépítésű lakásoknál 1,3-2,2 millió forint között alakulnak.
Továbbá érdemes megemlíteni a szintén felkapott környékbeli szőlőhegyeket, ahol 20-30 millióig próbálnak ingatlant találni az érdeklődők, de hasonló árakon keresgélnek a távolabbi, kisebb falvakban is. Persze sokan keresnek használt, vízhez közeli, önálló nyaralókat is, de mivel mindössze 120-150 milliót szánnának a vásárlásra, így nem jutnak el a tranzakcióig.
A bérleti piac közben erősen keresleti: alig találni egy évre bérelhető ingatlant, ami pedig van, az rendkívül drága. Így például ne számítsunk 150-200 ezer forint alatt hosszú távra kivehető lakásra – figyelmeztet a szakértő, aki azt is megjegyezte, hogy kiadó házakból még ilyen kínálat sincs, mivel mindenki csak nyaraltat.
A Balla Ingatlan szakértője szerint rövid távon most annyit lehet látni, hogy az újépítésű ingatlanok nem lesznek olcsóbbak, az viszont kérdéses, hogy ilyen árak mellett hány új fejlesztés fog indulni. Várható emellett a parttól távolabb fekvő ingatlanok további drágulása, mivel ebben a kategóriában még rejlik némi tartalék. A partközeli ingatlanok viszont már a csúcson vagy annak közelében járnak, így ott már csak mérsékeltebb áremelkedés várható a közeljövőben.
