Tiltólistára kerülhetnek az ingatlanközvetítők és ingatlan adás-vétellel foglalkozó irodák, ha a tényleges tulajdonosok, adatai hiányosak lesznek. Ez azt jelenti, hogy azok a cégvezetők, akik nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek és megbízhatatlan minősítést kapnak, tiltó listára kerülnek az adott pénzintézetnél.
Miért fontosak a fentiek, hogyan kerülhető el a bírság? Úgy, hogy mindenütt legyen pénzmosási szabályzat és működjön az ügyfél-átvilágítás a gyakorlatban.
Ehhez nem árt egy szakjogász segítségét igénybe venni, mert lejárt a türelmi időszak és egyre több vizsgálati eljárás indult az elmúlt időszakban. Várhatóan a NAV továbbra is kiemelten ellenőrizni fogja az ingatlanszektort és a generálkivitelezőket, valamint a könyvelőket és ügyvédi irodákat. A szabály 2020 óta létezik, de viszonylag új a fenti adatszolgáltatási rend.
De lépjünk vissza egyet: a történet előzménye, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében – elvben – már 2017 óta kötelező a vállalkozásoknak minősített adatokat szolgáltatni magukról, továbbá komplett eljárási garanciákat bevezetniük, hogy kiszűrjék a kényes jogügyleteket.
Ennek folyományaként ma már mindenki számára elérhetővé vált az a nyilvántartási rendszer, ami hatással is van például az ingatlanforgalmazó cégek mindennapjaira.
Az ingatlanosok és a generálkivitelezők célkeresztben
Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász elmondta, hogy azok a tényleges tulajdonosok, akiknek hiányosak lesznek az adatai, tiltólistára kerülhetnek a pénzintézeteknél. Ez azt jelenti, hogy azok a cégvezetők, akik nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek és megbízhatatlan minősítést kapnak, tiltólistára kerülnek az adott pénzintézetnél, illetve szolgáltatónál.
Ez azért nagyon aggasztó, mert ebben az esetben a pénzintézet mindaddig megtagadja a 4,5 millió forint felett a kifizetéseket, amíg az ügyfél nem kerül át a megbízható kockázati besorolásba. Dr. Tóth Judit Lenke aláhúzza továbbá: a módosítás minden olyan területet hatványozottan érint, ahol nagyobb a kockázata annak, hogy legalizálni tudják a fekete pénzeket. A szakjogász példaként említette az ingatlan adás-vétellel foglalkozó cégeket és a generálkivitelezőket is.
Ingatlanosként tudni szeretné, hol tart épp a vállalkozása GDPR és pénzmosás szempontjából? Ennek a kérdőívnek a kitöltésével pár perc alatt megtudhatja!
Miért nem történt semmi?
2017-ben a pénzmosásról szóló törvénymódosításnak elméletben alaposan fel kellett volna forgatnia a vállalkozók addigi adatkezelési gyakorlatát és ismereteit, de mivel ez még csak egy fejlődő jogterület és most fog berobbanni a köztudatban, számos cégvezető nem foglalkozott ennek a jelentőségével.
A türelmi időszaknak ugyanakkor hamarosan vége, hiszen hetek-hónapok kérdése, és a speciális adatvédelmi és pénzmosási megfeleltetést egy mindenki által elérhető nyilvántartási rendszerben vezetik majd, aminek jogkövetkezményei is lehetnek, közölte Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi szakjogász.
Még több kötelező adminisztráció a cégeknek, nem árt a jogi segítség!
Mint mondta, ebben az adatbázisban láthatóvá válnak a cégek adatai. A kötelezett vállalkozásoknak egy relatíve bonyolult struktúrában kockázatértékelést kell kidolgozni, belső szabályzatot kell létrehozni és visszamenőleg is kötelesek minősíteni az ügyfeleiket. A dokumentumokat ráadásul évekig kötelező megőrizni.
„Minden vállalkozás bekerül majd egy kockázati besorolásba, amit a tulajdonosok meg is tekinthetnek majd online. Az adatbázis egy összetett szempontrendszer alapján értékeli a cégeket, és ha valakinek hiányosak az adatai, egészen addig nem történhet a részükre kifizetés, amíg nem kerülnek le a feketelistáról. Az adott felületen ugyanakkor a pótlást be lehet majd nyújtani” – magyarázta a pénzmosási szakértő.
Sajnos a szabályozás viszonylag friss, így még nincsenek feltöltve teljeskörűen az adatok.
Mi a lényege a sok új adminisztratív szabálynak?
Dr. Tóth Judit Lenke arról is beszélt, ez egy adminisztratív eljárási rendszer, amelynek lényege, hogy a hatóságok lássák: tényleg a valódi tulajdonos-e az, aki a pénzt birtokolja. A nyilvántartásnak köszönhetően nyomon követhetővé válik ugyanis, hogy a fekete pénzek honnan hova áramlanak.
Kérdésre válaszolva elmondta, a kötelezett vállalkozások közé tartozik a piac minden olyan szereplője, amelynél nagyobb a kockázata annak, hogy legalizálni tudják a fekete pénzeket. Példaként említette az ingatlanszektort, a generálkivitelezőket, valamint a digitális szegmenshez tartozó könyvelőket és ügyvédi irodákat egyaránt.
Szeretné, ha ingatlanirodája megfelelne az aktuális pénzmosási és adatvédelmi szabályoknak? Kattintson ide!
Ingatlanosok a NAV célkeresztjében
Dr. Tóth Judit Lenke tapasztalatai szerint a NAV kiemelt figyelmet fordít az ingatlanközvetítők és ingatlan adás-vétellel foglalkozó irodák pénzmosási szabályzatának vizsgálatára. Mint mondta, a szabályzatalkotáson túl is számos gyakorlati intézkedés van, amit be kell tartani, többek között minden egyes ügyfél esetében el kell végezni az átvilágítást és kockázatértékelést.
A szakértő érdekességként említette, bár kevesen tudják, de egy ingatlanirodában több mint 20(!) dokumentumot kell használni ahhoz, hogy az megfeleljen a kötelező pénzmosási és adatvédelmi szabályoknak.
„Az ingatlanirodák működésükből fakadóan fokozottabb rendszerfenntartásra kötelezettek. Mivel általánosságban a pénzmosás most erősebb, a közelmúltban több ingatlanos, építési vállalkozó ügyfelemet is vizsgálta a NAV, és bár szerencsére bírság nélkül zárult minden ügy, volt olyan cég, akinél egy éven belül ez volt a második eljárás. Ez figyelmeztető jel arra vonatkozóan, hogy a hatóságok tényleg ellenőrzik a pénzmosási törvény betartását, és nemcsak városi legenda az egész” – fogalmazott Dr. Tóth Judit Lenke.
A cikk egyes információinak forrásai:
A cikkünk szakértő partnere, Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász
