Így hatnak az energiaárak a lakáspiac különböző részeire!

Bár az energiaárak látványos emelkedése alaposan átrajzolja a hazai lakáspiacot, azért így is minden eltökélt vásárló megtalálhatja a legideálisabb új otthonát. Legfeljebb a preferenciák változnak, a korszerűbb, energiahatékonyabb otthonokat részesítik előnyben. A legtöbb vevő alaposan átgondolja, hogy megvegyen-e egy korszerűtlen ingatlant akár még alacsonyabb áron is, hiszen jelen helyzetben a felújítások idő és költségvonzata is nagyobb, legyenek ezek akár nagyvárosi lakások, akár panelek, vagy éppen vidéki házak.

A lakhatás környezeti és energetikai szempontjai egyre inkább beépülnek a mindennapjainkba és a közbeszédbe. Az elmúlt években folyamatos volt az agglomerációkba történő kivándorlás, ami ott jelentős áremelkedést okozott. Így 2022 első negyedévében például az egy évvel korábbihoz képest már egyharmadával nőtt a lakóingatlanok négyzetméterára Pest megyében, míg Budapesten ez az emelkedés 16%-os volt. Az agglomeráció árainak drasztikus növekedése, a tömeges kiköltözések miatt eltűnő zöld felületek, és az infrastruktúra fejlesztésének hiánya – gondoljunk csak arra, hogy a nyári hőségben hány településen nem volt ivóvíz – megindított egyfajta visszaáramlást a fővárosba, amire a rezsidíj emelkedés még inkább ráerősített. Ugyanakkor az elmúlt évek városfejlesztései, a zöld felületek egyre nagyobb aránya további vonzerőt jelenthet azoknak a családoknak, akiknek hiányzik a nagyvárosi élet kényelme, a munkahely, nívósabb iskolák, szórakozóhelyek közelsége.

Az agglomerációban további problémát jelent a fővárosba történő ingázás, hiszen a legtöbb család kénytelen két autót is fenntartani, így az érdeklődés várhatóan a zöld, de mégis belváros közeli, jó közlekedéssel és kiváló infrastruktúrával rendelkező kerületek irányába fog eltolódni.

Egy másik szegmens is különösen reagált a rezsiváltozásra, a hosszú ideje népszerű panelek ugyanis kimaradtak – legalábbis az első körös – rezsidíj-emelkedésből. Ha a távhő szolgáltatások nem drágulnak, akkor minden kevéssé támogatott fűtési mód versenyképtelenebb lesz.
Ezzel összhangban az OTP Ingatlanpont szakértői úgy látják: sokkal jobban megmutatkozhatna a lakótelepi lakások árában a korábban elvégzett energetikai korszerűsítés pénztárcakímélő hatása, ha a távfűtés díja is közelebb kerülne a valódi költségekhez.

Addig is a piaci átértékelődés nyertesei az új építésű lakások lehetnek, melyek közül a legújabbak már megújuló energiával, hőszivattyúval, napelemmel biztosítják a lakások kedvező fenntartását. De az egyedi fogyasztásmérős, szabályozható fűtésű, hőszigetelt lakások is egyre népszerűbbek lesznek, míg a korszerűtlenebb ingatlanok kevésbé piacképesek, különösen, hogy a jelenlegi árak mellett egy felújítás lényegesen többe kerülhet és akár hónapokig is elhúzódhat.

A távfűtéses lakások legnagyobb része – mintegy 240 ezer – a fővárosban található, ezek mintegy fele négy kerületre koncentrálódik, a III.-ra, a IV.-re, a XI.-re és a XIII.-ra. További öt kerületben él 10 ezernél több család távfűtéssel, ezek a X., XIV., XV., XIX. és XXI. Ugyanakkor hat olyan kerület is van, ahol egyáltalán nem használják ezt a szolgáltatást: ilyen az V., VI., VII., XII., XVI. és a XXIII. kerület.

Az ország más részeiben is alapvetően nagyvárosi jelenség a távfűtés, a 410 ezer lakás nagyjából 70 százaléka valamely megyei jogú városban található. Utóbbiak közül csak Zalaegerszegen és Nagykanizsán nem használatos ez a fűtési mód. Ezzel szemben a 20 ezret is meghaladja az érintett háztartások száma Székesfehérváron, Tatabányán, Győrben, Pécsen, Miskolcon, Debrecenben és Szegeden. Közéjük tartozik néhány száz fogyasztó híján Dunaújváros is, ahol a lakások 83 százaléka távfűtéses.
„A házgyári otthonokat érintő adásvételek száma tavaly több mint 20 százalékkal, 20 ezer fölé nőtt, míg az áremelkedés mértéke megközelítette a 13 százalékot. Ugyanakkor két éve megfordult az a tendencia, hogy a panellakások áremelkedése más lakóingatlan-típusoknál meredekebb, és tavaly a lakáspiac minden szegmensét szinte azonos mértékű emelkedés jellemezte” – fejtette ki az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A NAV 2021. évi statisztikái alapján a lakótelepi lakások átlagos négyzetméterára országosan 395 ezer (Budapesten 570 ezer) forint volt. Ezen belül azonban – várostól, városrésztől függően – nagy a szórás. Míg a fővárosi Havanna lakótelepen 453 ezer, addig az – elegánsnak számító – Kaszásdűlőn 736 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Vidéken még nagyobbak a különbségek: az ózdi Béke és Vasvár úti lakótelep 90-100 ezrétől a Budaörsi lakótelep 600 ezréig terjed a skála.

A szakértő szerint a közelmúltban a panellakások általában is jól eladhatók voltak. Befektetésnek is megfeleltek, nem jelentett különösebb hátrányt, ha kimaradtak a felújításból, hiszen bérbeadás szempontjából nem volt jelentős különbség panelprogramos és felújítatlan épületben lévő lakások között. Az újlakás-piacon is mozgásokat okozhat a rezsidíjak növekedése.

Jó hír e téren nemcsak az, hogy az új lakások korszerűek, eleve alacsony energiafogyasztásúak, de az is tovább „támasztja” a piacot, hogy az 5 százalékos lakásáfa, valamint a legnépszerűbb lakástámogatások, a Babaváró és a CSOK meghosszabbítását július végén kormányzati szinten is megerősítették.

Ennek okán az elmúlt fél évben némileg óvatosabbá váló beruházók és vevők egyaránt fellélegezhettek. A piac a magas infláció, valamint a növekvő kivitelezési idők és anyagköltségek ellenére viszonylag stabil lábakon áll az idei első féléves adatok tükrében: az OTP Jelzálogbank legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképének adatai szerint több mint öt százalékkal több lakást adtak át, mint a tavalyi első félévben, az eladások pedig – részben a tavasszal még elérhető, nagyon olcsó, kedvező zöldhitelnek köszönhetően – 20 százalékkal nőttek. Az OTP Ingatlanpont szakértői szerint az újlakások iránti érdeklődést az elszálló energiaárak is erősíthetik a jövőben.

Továbbá a jelenlegi inflációs környezet az új lakásokat hosszú távú befektetési lehetőségként értékeli fel, és erre erősítenek rá az új ingatlanok kedvező energetikai besorolásával, modern gépészetével és minőségi szigetelésével együtt járó – már említett – alacsonyabb rezsiköltségek is.

A beruházók óvatosságának ezzel együtt voltak látható jelei az elmúlt fél évben: az első hat hónapban mindössze 119 új (kétlakásosnál nagyobb) projekt értékesítése indult el a fővárosban, 2300 lakás építésével. Ez felével kevesebb, mint a tavalyi ugyanezen időszak értékesítési számai, és az előző félévhez mérve is egyharmados a csökkenés. Az elmúlt hét évben ennél kisebb volumen csak a koronavírus-járvány kirobbanásakor volt elérhető a piacon, 2020-ban. A keresleti oldal teljesítményét vizsgálva, 3800 új lakást vásároltak meg az első félévben, ami bár ötödével több a tavalyi ugyanezen adatnál, 2021 második félévéhez képest viszont 25 százalékos a visszaesés.


Mfor.hu legfrissebb cikkei

Egy évvel ezelőtti videón árulta el magát Varga Judit és Gulyás Gergely Rogán Antallal kapcsolatban?

Egy évvel ezelőtti videón árulta el magát Varga Judit és Gulyás Gergely Rogán Antallal kapcsolatban?

A miniszter úgy beszélt a Völner-Schadl-ügyről, hogy két oldalán Varga Judit és Gulyás Gergely, azaz Magyar Péter akkori felesége és egyik közeli barátja ült.

Újabb országban vetette meg a lábát Szijjártó Péter

Újabb országban vetette meg a lábát Szijjártó Péter

1990 óta feléjük se néztünk, most rögtön külképviselet is nyílik az afrikai országban.

Majdnem mindenhol nyerésre állunk a Covid ellen, de néhány magyar város kivétel

Majdnem mindenhol nyerésre állunk a Covid ellen, de néhány magyar város kivétel

Vannak viszont helyek, ahol már ki sem tudták mutatni a vírust a szennyvízből.

Egyoldalúan emeli meg dolgozói bérét a kecskeméti Mercedes

Egyoldalúan emeli meg dolgozói bérét a kecskeméti Mercedes

A béremelés mellé jár még egymillió forint prémium, emelt vakációs juttatás is - de ez sem volt elég a szakszervezetnek.

© 2024 (v2.202102)