A Randstad legfrissebb HR Trends kutatása révén ismét átfogó képet kapunk arról, hogyan alakulnak a fizetések Közép-Kelet-Európában. A felmérésben Magyarország mellett Csehország és Románia is részt vett, feltárva a béralakulás főbb trendjeit, valamint a vállalatok stratégiáit a gazdasági változásokhoz való alkalmazkodásra.
Hatékonysági nyomás és a bérek alakulása
A magyar gazdaság egyik legnagyobb kihívása továbbra is a hatékonyság növelése. A kutatás rámutat, hogy a magyar munkavállalók vásárlóerő-paritáson egy óra alatt kevesebb értéket termelnek, mint román vagy cseh társaik. A minimálbér emelése egyfajta kényszerítő erő lehet a hatékonysági szint javítására, de ez nem minden vállalat számára megoldás. Magyarországon minden nyolcadik cég nem pótolja a távozókat, hanem a meglévő munkaerő teljesítőképességének fokozására épít.
A vállalatok 96%-a 2025-ben béremelést tervez, több mint 87%-uk egyetlen lépcsőben. A cégek 61%-a 6-10% közötti emelést tervez, miközben csupán 8% lépne 11-15% közé. Egyik vállalat sem tervez 15% feletti emelést, ami éles kontrasztban áll a dolgozók elvárásaival.
A dolgozók elvárásai kontra vállalati lehetőségek
A kutatás legmegdöbbentőbb eredménye, hogy miközben a vállalatok többsége 10% alatti béremelésben gondolkodik, a munkavállalók 62%-a legalább 15%-os, 45%-uk pedig 20% feletti emelést tartana igazságosnak. Az FMCG szektorban (Fast-Moving Consumer Goods, az FMCG jelentése magyarul gyorsan forgó fogyasztási áruk) ugyanakkor az emelés elérheti a 15%-ot, míg az autóiparban a legalacsonyabb, 1-5%-os sávban marad.
A legnagyobb eltérés a várakozások és a realitások között az, hogy a vállalatok óvatosabb stratégiára váltottak az infláció csökkenése nyomán. Míg 2024-ben a cégek egyharmada 11-15%-os béremelést hajtott végre, 2025-re ez az arány alig 8%-ra csökken. Az egyre inkább visszafogott béremelések pedig feszültséget generálhatnak a munkaadók és munkavállalók között.
Kilátások 2025-re
A munkaerő megtartása kulcskérdés marad 2025-ben, hiszen a munkavállalók egyre nagyobb fizetési igényekkel lépnek fel, miközben a cégek költséghatékonysági szempontokat kénytelenek szem előtt tartani. A Randstad kutatása is igazolja, hogy a magyar vállalatok visszafogottabbak a bérnövekedés terén, mint a dolgozók reményei, ami hosszútávon a fluktuáció növekedéséhez vezethet.
A kérdés adott: vajon a cégek időben lépnek-e, hogy a dolgozók elvárásaihoz közelítve alakítsák bérpolitikájukat, vagy az alacsonyabb béremelésű vállalatok nagyobb munkaerő-elvándorlással néznek majd szembe?
A megújuláson gondolkodsz és munkahelyet váltanál, nézz szét a jobinfo.hu
kínálatában,
ahol több ezer friss állás között válogathatsz, a bal oldali szűrővel pontosítva a találatokat.
