A Greentech 2025 konferencián kiderült: 2030-ra teljes szemléletváltás kell, különben nagy bajban leszünk!
Túl sok hulladék, túl kevés adat, túl késői lépések – így áll most a magyar építőipar, és ez nem túl szívderítő. De a ZalaZONE-on megrendezett Greentech konferencián olyan vezető iparági szereplők szólaltak meg, akik nem csak beszélnek a zöld fordulatról – hanem csinálják is!
20 millió tonna hulladék, ebből 10 millió az építkezéseken keletkezik – ez nem vicc, ez Magyarország!
A konferencia egyik legforróbb pontja a körforgásos hulladékgazdálkodás volt, ahol kiderült: a magyar építőipar óriási mennyiségű szemetet termel, miközben alig vannak használható adatok arról, hogy ezzel mit kezdünk.
„A 2025-ös vállalások 30%-át vissza kellett vonnunk azért, mert nem értettünk hozzá és nem voltak adataink, így nem tudtuk, mit vállalunk” – vallotta be őszintén Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Importfüggőség, klímaváltozás, széteső tudás – veszélyben az egész szektor!
Az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, Lánszki Regő szerint Magyarország 48%-ban külföldről szerzi be az építési anyagait – ez hatalmas kockázat.
Közben a Magyar Közút vezére, Szilvai József Attila elmondta: az időjárás kiszámíthatatlanná vált, és az utakat ma már nem lehet ugyanúgy tervezni, mint 10 éve. De nemcsak az idő a probléma:
„A fialatok 3-4 évig dolgoznak nálunk; felhalmoznak tudást, amit aztán nem nálunk visznek tovább, így nem is tudják átadni a kevésbé tapasztaltaknak."
Fenntartható otthont keresel? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
A kivitelezők csak azt csinálják, amit kérnek tőlük – és itt jön a baj…
Kovács Tamás (Szabadics Zrt.) szerint a fenntarthatósági igényeket nem a kivitelezőknek, hanem a megrendelőknek kell megfogalmazniuk. Ha ők nem kérik a zöld megoldásokat, akkor azok egyszerűen nem fognak megvalósulni.
„ha a vevő somlói galuskával kéri a rántott karajt, azt adunk neki” – fogalmazott találóan.
Mi az a BIM, és miért nem hallott még róla mindenki?
Kovácsék 3-4 éve vezették be a BIM-et (épületinformációs modellezést), de még mindig sok cégvezető nem is tudja, mi az.
„Az egyik nagy regionális vízmű igazgatójával beszéltem erről vagy fél órája, amikor megkérdezte: mi is az a BIM?” – mutat rá a helyzet abszurditására Kovács.
Mi lesz a törmelékkel? – A bontás után jön a valódi gond
A bontási hulladék kezelésére nincs egységes megoldás. Ha nem tudják újrahasznosítani, az elszállítás vagy tárolás brutálisan drága.
De van remény – és büszkeség is!
A Market, a Magyar Közút és a Szabadics is példát mutat:
-
Mart aszfalt újrahasznosítása
-
Palackos víz helyett névreszóló kulacsok a munkaterületen
-
Nyíltan elérhető BIM nyomtatványok konkurenseknek is
-
ESG szerinti fenntarthatósági jelentés, GHG besorolások
De mit hoz 2030? – Ha nem gondolkodunk másképp, minden borulhat!
A szakértők szerint a következő 5 év kritikus lesz:
-
Stabilizálni kell az építőipart, mert a GDP 6%-át adja
-
Növelni kell a digitalizációt és adatalapú döntéshozatalt
-
Csökkenteni kell a külföldi építőanyag-függőséget
-
Meg kell tanulni a hulladékból újra építkezni
-
És végre el kell érni azt a szintet, ahol Ausztria most tart!
Összefoglalva:
A klímaváltozás nem vár, a fiatal szakemberek nem maradnak, a megrendelők nem kérnek elég zöldet – mégis van remény.
De ehhez 2025-től már nem elég jól hangzó célokat hirdetni.
Adatok, gondolkodásmód-váltás, együttműködés és valódi akciók kellenek.
Ha így megy tovább, a beton helyett a jövőbe építhetünk utat.
