Megfizethető lakások? Bérlakásprogram? Airbnb-szigorítás? – Szép ígéretek voltak 2024 végén, de 2025 közepére már egyre több a csalódott hang, és a szakértők szerint valóságos lakhatási katasztrófa bontakozik ki előttünk!
A Pénzcentrum helyzetjelentéséből kiderült: valami nagyon nem stimmel a kormány lakhatási vállalásaival. A jogok rendezetlenek, a támogatás látótávolságban sincs, a bérlakások pedig továbbra is csak ígéretek szintjén léteznek.
Papíron jól hangzott, de hová lett a valós cselekvés?
Imre Júlia (Utcáról Lakásba! Egyesület) és Jelinek Csaba (Periféria Kutatóközpont) lesújtó képet festettek: a lakhatási válság súlyosbodik, miközben érdemi kormányzati lépéseket alig látni. A lakástörvény változatlan, a bérlők védtelenek, és a leginkább rászorulók támogatása gyakorlatilag zéró.
Tudtad? Már az ENSZ is definiálta, mit jelent a megfizethető lakhatás – de Magyarországon még mindig senki nem tudja pontosan, mit takar ez a fogalom a gyakorlatban. És nemcsak szakmai, hanem politikai kérdés is lett belőle…
1 millió ember él energiaszegénységben – és ez csak a jéghegy csúcsa
Az árak az egekben, a fizetések stagnálnak, a fiatalok pedig tömegesen rekednek a "mamahotelben". Egy szoba Budapesten már 100 ezer forint, egy kisebb lakás 250 ezertől indul – vidéken sem jobb a helyzet, főleg az egyetemi városokban.
A szomorú valóság:
- A 18–35 éves korosztály több mint 60%-a a szüleivel él
- Diplomával, munkával sem tudnak önállóan elindulni
- A lakáshoz jutás szinte luxus, a továbbtanulás pedig pénzkérdés lett
„A szülői segítség nélkül esélyed sincs” – valós sorsok húzódnak meg a számok mögött
Imre Júlia szerint:
„A fiatalok jelentős része nem jut el odáig, hogy belépjen a lakáspiacra. Sokuknál még a továbbtanulás is ezen bukik el.”
És ezzel a társadalmi mobilitás is falakba ütközik. Az öröklés vagy családi vagyon nélküli fiatalok súlyosan hátrányos helyzetből indulnak, miközben a lakásvásárlás lehetősége rendszerszinten zárul el előlük.
300 milliárd forint – de nem a rászorulóknak?
A kormány ugyan tavasszal bejelentett egy lakhatási tőkeprogramot, 300 milliárdos forráskihelyezéssel, de – kapaszkodj! – a megfizethetőség szempontja egyáltalán nem jelent meg a pályázatban. Így a pénz inkább az ingatlanfejlesztőknek, nem a rászorulóknak kedvezhet.
Jelinek Csaba világosan fogalmazott:
„Ez csak felületi kezelés egy sokkal égetőbb probléma kapcsán.”
Kollégiumi férőhelyek? Majd egyszer. Talán
A fiataloknak szánt intézkedések – például a kollégiumi férőhelyek bővítése – évek múlva valósulhatnak csak meg, ha egyáltalán. Addig pedig marad a szülői ház, vagy a brutálisan túlárazott albérletpiac.
A szakértők szerint a gazdasági helyzet és a költségvetés nem sok reményt ad arra, hogy ezek a fejlesztések belátható időn belül megvalósulnak.
Lakhatási válság = generációs krízis?
A jelenlegi trendek alapján egész generációk szorulhatnak ki a lakáspiacról, ami nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kockázat is:
-
lassul a mobilitás
-
csökken az oktatáshoz való hozzáférés
-
nő a társadalmi egyenlőtlenség
„Nemcsak lakásról van szó, hanem esélyről, jövőről és méltóságról.” – foglalta össze Imre Júlia.
Összefoglalva:
-
A kormány ígéreteiből alig valósult meg valami
-
A lakhatás továbbra is drága, kiszámíthatatlan és elérhetetlen
-
Egy egész generáció jövője forog kockán
Kinek épül Magyarország?
Ha nem történik radikális fordulat, a lakás nem jog, hanem kiváltság marad. És ez már nemcsak gazdasági, hanem morális kérdés is.
Kövess minket, mert a lakhatási válság nem megy sehova – és ha így folytatjuk, még mindannyian megjárhatjuk.
