Egyre több magyar település tesz lakatot a betelepülésre – most Abonyon a sor! Az önkormányzat hivatalos Facebook-oldalán közölte, hogy hamarosan „mértékletes” beköltözési díjat kell fizetnie annak, aki ide szeretne költözni. És nem ez az egyetlen szigorítás: a városban korlátoznák, hány ember lakhat egy ingatlanban, sőt, a gyerekek után még óvoda- vagy iskolalátogatási igazolást is kérnének.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Aki új életet kezdene Abonyban, nem ússza meg ingyen: valamilyen összegű hozzájárulásra kötelezik – a konkrét díjat egyelőre titkolják.
Az önkormányzat minimális négyzetmétert írna elő fejenként, hogy „ne zsúfolódjon túl” egyetlen lakás sem.
És ezzel nincs vége: alig egy napja robbant a hír, hogy a mindössze 350 fős Terényben félmillió forintos betelepülési díjat vezetnek be, amit csak akkor kap vissza valaki, ha minden szabályt betart.
Országos trenddé válhat a betelepülési díj?
A parlament júniusban megszavazta a hírhedt „helyi önazonossági törvényt”, amely zöld utat ad az ilyen intézkedéseknek. A jogszabály kimondja: a települések maguk dönthetik el, kik és milyen feltételekkel költözhetnek hozzájuk.
Nem Abony az első: már több város és falu – köztük Mezőkeresztes, Újlengyel, Kiskunhalas, Sátoraljaújhely, Rajka és Hugyag – is élt a törvény adta lehetőséggel. Van, ahol magyar nyelvtudást írnak elő, máshol anyagi hozzájárulást, vagy akár büntetlen előéletet követelnek meg.
Egyre több helyen kell majd „belépőt” fizetni, ha valaki új életet kezdene a településen – kérdés, hogy hová vezet ez a gyakorlat.
