Egyre több szakértő figyelmeztet: komoly ellentmondás van az Otthon Start és a CSOK Plusz szabályozása között, ami akár több ezer családot is kellemetlen helyzetbe hozhat.
A probléma lényege, hogy olyan házaspárok is „első lakásszerzőnek” számíthatnak, akiknek már van – vagy volt – lakásuk, és ez később súlyos korlátozásokhoz vezethet, különösen az árplafonok miatt.
A Bankmonitor elemzése szerint a két program összehangolása ugyan jónak tűnt, de most kiderült:
egy apró szabály miatt valaki akár 20–30 millió forinttal drágább lakást sem vásárolhat,
míg mások ugyanilyen helyzetben mégis megkapják a támogatást.
Összehangolt programok – összekevert szabályok
A kormány a CSOK Plusz és az Otthon Start szabályait több ponton egységesítette, hogy egyszerűbb legyen a hozzáférés a támogatásokhoz.
Elsőre ez kedvezőnek tűnt, hiszen az árkorlát is emelkedett:
• első lakás esetén 100 millió Ft,
• első családi ház esetén 150 millió Ft a felső határ.
A gond ott kezdődik, hogy ki számít „első lakásszerzőnek” – és ez a definíció mostanra teljesen megkavarodott.
„Első lakásszerzők” – akiknek már van lakásuk
A CSOK Plusz új szabályai szerint valaki akkor is első lakásszerzőnek minősülhet, ha:
• volt ugyan lakása, de az értéke nem haladta meg a 15 millió forintot,
• az ingatlant elbontották vagy bontásra ítélték,
• az ingatlant haszonélvezettel terhelten szerezte meg, és a haszonélvező még mindig ott lakik,
• vagy ha egy lakásban tulajdoni hányada nem haladta meg az 50%-ot.
Ezek a kivételek eredetileg az Otthon Startnál jelentek meg, de most átcsúsztak a CSOK Pluszba is – és itt okozzák a bajt.
Lakást vennél Otthon Starttal? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Abszurd helyzet: van lakásod, de „első vásárlónak” számítasz
A Bankmonitor szerint előfordulhat, hogy egy házaspárnak már van egy 100 millió forint értékű lakása, de mivel abban mindkettőjüknek csak 50-50%-os tulajdoni aránya van, a bank mégis első lakásszerzőként kezeli őket.
Ez azt jelenti, hogy nem vehetnek 120 millió forintos lakást, mert az túllépi az első lakásszerzők 100 milliós korlátját.
Vagyis:
➡️ ha 49–51%-os arányban birtokolnák ugyanazt a lakást, minden rendben lenne,
➡️ de az 50–50%-os tulajdon miatt eleshetnek a vásárlás lehetőségétől.
Ez a helyzet nemcsak abszurd, hanem komoly anyagi hátrányt is jelenthet a családoknak.
„Áldásból átok”: amikor a kedvezmény visszafelé sül el
A cél az volt, hogy a rugalmasabb szabályokkal több ember élhessen a támogatással.
Csakhogy mostanra épp ez a rugalmasság okozza a legnagyobb káoszt.
Aki „első lakásszerzőnek” számít, annak szigorúbb árkorlátot kell betartania –
így sokan épp emiatt esnek el a CSOK Plusz lehetőségétől.
A Bankmonitor szerint ez nem biztos, hogy jogalkotói szándék volt, és a rendelet további módosításokra szorulhat, mert jelen formájában logikátlan és igazságtalan helyzeteket teremt.
Ki járhat nagyon rosszul?
• Akiknek van egy olcsóbb korábbi lakásuk (15 millió Ft alatt), de most drágábbat vennének.
• Akik közös tulajdonban vannak 50-50%-ban.
• Akik haszonélvezettel terhelt ingatlannal rendelkeznek.
• Akik nem tudják, hogy a bank hogyan értelmezi a tulajdoni arányukat.
Ezekben az esetekben akár a teljes CSOK Plusz támogatás is elveszhet, vagy a bank visszadobhatja a hitelkérelmet – még akkor is, ha a család minden feltételnek megfelel.
Összegzés:
A CSOK Plusz és az Otthon Start összehangolása jó szándékú lépés volt, de jelen formájában komoly rendszerhibákat rejt.
Ha a jogszabály nem módosul, akár több ezer család is hoppon maradhat – miközben azt hiszik, minden rendben van a papíron.
A szakértők szerint a kormány várhatóan pontosítani fogja a szabályokat, de addig is: aki CSOK Pluszban gondolkodik, annak érdemes alaposan utánaszámolni, mielőtt belevág.
Forrás: Pénzcentrum
