Első pillantásra Budapest még mindig az „olcsó európai fővárosok” közé tartozik. A számok azonban becsapósak. Hiába alacsonyabbak az albérletárak, mint Nyugat-Európa nagyvárosaiban, a magyar fizetésből egyre nehezebb kijönni - derül ki a Pénzcentrum cikkéből. A lakhatás és a mindennapi megélhetés költségei gyorsabban nőttek, mint a bérek, és ez már nemzetközi összehasonlításban is rossz képet fest a fővárosról.
A világvárosok drágák – de ott legalább megfizetik
A Numbeo és a Deutsche Bank közös felmérése több mint ötven nagyváros három hálószobás belvárosi albérleteit vizsgálta. Az élmezőny nem meglepő: New York City áll az élen, ahol a bérleti díjak a világ legmagasabbjai közé tartoznak. Nyugat-Európában London, Zürich és Genf is több ezer eurós havi lakbérrel dolgozik, Ázsiában pedig Szingapúr, Sydney és Dubai számít extrém drágának.
A különbség azonban nem csak az ár. Ezekben a városokban a fizetések is jóval magasabbak, így a lakhatás arányaiban kevésbé nyomja agyon a háztartásokat.
Nyugat-Európa vs Közép-Európa: itt törik meg a grafikon
Európán belül éles a választóvonal. Berlin belvárosában egy három hálószobás lakás nagyjából 2,7 ezer dollár, München esetében már 3,4 ezer dollár körül alakul. Párizs még ennél is drágább, havi mintegy 3,6 ezer dolláros szinttel.
Ezek az árak elsőre sokkolónak tűnnek, de a helyi bérekhez viszonyítva nem feltétlenül rosszabb az élet, mint Budapesten.
Budapest: olcsó lakbér, drága élet
Papíron a magyar főváros jól áll. A nemzetközi adatok szerint Budapest Európa megfizethetőbb városai közé tartozik, nagyjából havi 1,3 ezer dolláros bérleti díjjal egy három hálószobás belvárosi lakás esetében. Ez fele Prága vagy Bécs szintjének, és jóval alacsonyabb Varsónál is.
Csakhogy itt jön a csavar: a magyar fizetések ezt nem bírják el.
A számok kijózanítóak
2025 első kilenc hónapjában Budapesten a bruttó átlagkereset 835 ezer forint volt, ami elsőre jól hangzik. A valóságban azonban az albérlet 250 ezer forint körül mozog, ami önmagában elviheti az átlagbér több mint felét. Egy szoba bérlése is 80-110 ezer forint, a lakáshitel törlesztése 136-137 ezer forint körül alakul, miközben a rezsi további közel 50 ezer forintot emészt fel.
Ehhez jönnek a mindennapi költségek: közlekedés, étkezés, előfizetések, biztosítás, banki díjak. Saját autóval és albérlettel a havi kiadások könnyedén elérhetik az 560 ezer forintot, ami már meghaladja a nettó átlagfizetést.
Meg lehet élni? Igen. Kényelmesen? Aligha.
Budapesten átlagbérből túlélni lehet, de tartalékot képezni vagy hosszabb távon tervezni egyre nehezebb. A lakhatási forma, a közlekedés és a kiadások szigorú kontrollja nélkül gyorsan elfogy a pénz hónap végére.
A paradoxon tehát egyre élesebb: Budapest nem drága város – csak magyarként az. Míg Nyugat-Európában a magas árakat magas fizetések ellensúlyozzák, addig a magyar fővárosban az „olcsóbb” lakbér is aránytalanul nagy terhet jelent. A kérdés már nem az, hogy drágul-e az élet Budapesten, hanem az, meddig bírják ezt a háztartások komolyabb megszorítások nélkül.
