A Központi Statisztikai Hivatal a héten tette közzé a 2017-es keresetekre vonatkozó elemzését, melyből világosan kiderül, hogy egy év alatt a bruttó és nettó átlag kereset 13%-kal emelkedett, így előbbi majdnem elérte a 328 ezer forintot, utóbbi pedig a 218 ezer forintot a családi kedvezmény figyelembe vétele nélkül. Az Otthontérkép friss összegzése szerint a kínálati lakásárak azonban átlagosan 18 %-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet és eleve magas bázisról indultak.
Kicsit hosszabb időtávot vizsgálva megállapítható, hogy 2015 júniusa óta a bruttó átlagkereset kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel és stagnálásokkal együtt összességében 33%-kal lett magasabb. Habár tavalyelőtt tavasszal egy fél éves „nyugalmi” időszak következett be, ezt követően a keresetek ismét emelkedni kezdtek, majd egy hullámvölgy következett, melynek a végéhez a tavalyi ősszel értünk el, amióta folyamatos a felfelé ívelés.
Az átlagkereseti statisztika azonban önmagában nem sok mindent árul el a társadalom és általánosságban a lakosság helyzetéről. Ezt támasztja alá az is, ha a kereseti statisztikákra rávetítjük a lakásárak változását a 2015 júniusa óta eltelt időben.
Az Otthontérkép szakértői szerint 2015 júniusától a tavalyi év végéig a béremelkedések 33%-kos növekedésével szemben a kínálati lakásárak kétszer annyira, 66%-kal emelkedtek. Idén további 5-8 százalékos drágulás várható, a beruházók ugyanis kénytelenek áthárítani durván megugrott költségeiket. A béremelkedés pedig a kormány bejelentése szerint is alacsonyabb ütemű lesz, mint 2017-ben volt, vagyis tovább nyílik az olló a bérek és a lakásárak között.
Az ingatlanár-emelkedés mutatkozik meg abban a trendben is, hogy manapság egyre inkább ismét az agglomeráció felé fordulnak az emberek. Az Otthontérkép Csoport adatai szerint azzal egy időben, hogy növekszik a főváros környéki települések népessége, 2 év alatt 48%-kal emelkedett az itteni lakások és 23%-kal a családi házak ára. Ez a nagy érdeklődés márpedig annak tudható be, hogy a fővárosban a lakásárak már elérték azt a plafont, amit a háztartásokba befolyt összegből még ki lehet fizetni.
„A lakásárak emelkedése nemcsak a lokáció, de a típus függvénye is” – magyarázta Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője. A szakember kiemelte: míg a tégla és a családi házak a keresetekkel nagyjából hasonlóan mozogtak és 2,5 év alatt 36%-kal emelkedtek, addig a panellakások elképesztő árváltozáson mentek keresztül. 2015 júniusa és 2017 júniusa között nagyjából ívesen emelkedtek, tavaly nyáron azonban kilőttek, visszaestek, majd ismét növekedni kezdtek, minek köszönhetően 2017 őszén már 77%-kal kerültek többe ezek az otthonok 2015 nyarához képest.
Az árak és a keresetek összefüggésében nem lehet szó nélkül elmenni a bérleti díjak mellett sem. Habár előrejelzések szerint a bérleti díjak megálltak egy igen magas árszínvonalon, vagyis már nem emelkednek tovább, mégis, általánosságban elmondható, hogy az emberek a nettó fizetésük nagyjából 30-35%-át költik a lakhatásukra, ami korántsem mondható egészségesnek.
