Különösen olyan ingatlan adásvételnél vagy lakásbérlésnél, nagyobb lakberendezési vásárlásokkor vagy lakásfelújításnál jöhetnek jól, ahol külföldi fél is érintett az ügyletben, mivel sok tízezer forintot is meg lehet spórolni a kedvező átváltási díjon. Mivel azonban ezek a bankokat megkerülő, high-tech szolgáltatások néha túl jól hangzanak ahhoz, hogy igazak is legyenek, pénzügyi szakértőnk, Fancsali Judit, az Egyről a kettőre blog szerzője körbenézett, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhatnak, kiknek ajánljuk őket és ki maradjon inkább a hagyományos bankolásnál.
Mire jó a bankot megkerülő banking? A Revolut, a TransferWise és a többi, okostelefonon használható, egyszerű alkalmazásokra építő fintech cég az utóbbi időben alacsony díjaikkal és felhasználóbarát szolgáltatásaikkal forgatják fel a hagyományos bankok uralta piacot. Hogyan lehetséges ez? A Revolut például egy olyan, pre-paid kártyákat kibocsátó cég, amely ingyenes számlavezetést kínál nulla forintos belföldi átutalási díjjal. További előnye, hogy havonta 75 ezer forintig ingyenes a készpénzfelvétel bármilyen ATM-ből, akár külföldön is, és 29 pénznemben, havonta 6 ezer euróig díjmentes a pénzváltás bankközi középárfolyamon. Sőt, a Revolut kártyánkkal 150-féle devizában fizethetünk – mindig azon ország pénznemében, amelyikben éppen tartózkodunk.
Ehhez képest a Transferwise eredetileg a nemzetközi pénzátutalási szolgáltatásra összpontosított, ezt bővítette ki később más termékekre is. Maga az utalási rendszer úgy működik, hogy ha például Londonba akarunk pénzt utalni, a cég magyar számlájára utaljuk a forintot, és a Transferwise cserébe ennek az összegnek megfelelő fontot utal az Egyesült Királyságban az általunk választott célszemélynek. Így lényegében határokon belül oldják meg a nemzetközi utalást, így a váltási árfolyam és a tranzakciós díjak jóval kedvezőbbek lesznek. Mindkét cég erős nemzetközi orientációjából sejteni lehet, hogy ezek a szolgáltatások alapvetően azért olyanoknak éri meg, akik sokat utaznak külföldre vagy külföldön dolgoznak és gyakran utalnak haza pénzt a családjuknak. Olyankor is jól jöhet azonban, ha valaki külföldi tulajdonostól vásárolna vagy bérelne ingatlant, esetleg ő maga adná el vagy ki lakását/házát úgy, hogy a tranzakció másik felén külföldiek érintettek. Sőt, ha lakberendezéskor túl sok időt töltünk az interneten és halomszámra rendeljük a leértékelt osztrák vagy szlovák bútorokat, a vételárat fizethetjük Revolution keresztül is, és így garantáltan kevesebbe fog kerülni az euró átváltása.
Érdemes azonban óvatosnak lenni a menő fintech cégekkel, mert a számos előny mellett e startupok árnyoldalai is megmutatkozhatnak. Egyrészt felmerül a kérdés, hogyan adhatják szolgáltatásaikat ilyen olcsón – erre a válasz pedig az, hogy nincsenek bankfiókjaik, regionális irodáik (vagy csak nagyon kevés), nem üzemeltetnek ATM-eket, és az alkalmazottjaik száma is rendkívül korlátos. Ez viszont azzal jár, hogy egyrészt probléma esetén nem biztos, hogy segítséget kapunk a cégtől, így ha a lakás foglalója nem ér oda Revoluton a másik félhez, futhatunk a pénzünk után; másrészt mivel nem rendes bankokról van szó, a bankbetétek sem élvezik a hagyományos betétbiztosítási garanciákat. Habár a Magyar Nemzeti Bank ugyancsak leszögezi, hogy a Revolut vagy a Transferwise nem tagjai sem az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA), sem az anyaországukban működő garanciarendszernek, ez nem jelenti azt, hogy az ügyfelek semmilyen védelmet nem élveznek. Ha a Revolut vagy a Transferwise mögötti bank csődbe megy, egyáltalán nem biztos, hogy a betétesek visszakapják a pénzüket – ezért érdemes ezeken a kártyákon inkább kis összegeket tartani. Még egy hátrány, hogy a termékpalettájuk kifejezetten szűk, tehát nem lehet áruhitelt, hitelkeretet, jelzáloghitelt vagy egyéb konstrukcióban kölcsönt felvenni náluk, tehát egyelőre nem minden élethelyzetben tudják kiváltani a normál bankokat.
1) Megtakarítást segítő alkalmazások Manapság a mobilos bankolás, valamint a Revolut vagy a Transferwise mellé felsorakoztak a különféle, befektetéseket és megtakarításokat segítő alkalmazások is. Ezek többsége nagyon egyszerűen működik: ha valaki maximálisan megbízik a bankja által kiválasztott fintech startupok adatkezelési mechanizmusaiban, akkor összekapcsolhatja bankszámláját az adott alkalmazással, amely megjegyzi a költéseket és a megfelelő beállítások után egy kis összeget „elment” egy adott megtakarítási számlára; ha pedig a megtakarító nem szeretné összekapcsolni bankszámláját semmilyen applikációval, akkor manuálisan viheti fel költéseit és bevételeit az erre dedikált programba, amely így segít jobban látni, mikor mire költ a felhasználó.
Külföldön már számos olyan bank létezik, amely engedi különféle fintech startupoknak, hogy megtakarítási vagy vagyonelemzési céllal belelássanak az ügyfelek bankszámláiba, ilyen például az Acorns nevű automatikus befektetési és megtakarítási applikáció vagy a Digit nevű, üzeneteken keresztül működő megtakarítási forma. Ez utóbbi rendkívül hasznos, mert algoritmusa a felhasználó pénzügyeinek és költési szokásainak előzetes elemzését követően csakis olyan időszakokban utal át automatikusan kis összegeket a megtakarítási számlára, amikor ez biztosan nem okoz likviditási problémát.
Idehaza inkább a költségek folyamatos figyelésére alkalmas applikációk léteznek – például Wally, Pocket Expense, Toshl vagy Mint -, amelyek arra nagyon hasznosak, hogy folyamatosan nyomon kövessük költéseinket, megtakarításaink növelésére azonban nem feltétlenül ösztönöznek automatikusan. Sőt, nehézség lehet, hogy az alkalmazások többsége csak angol nyelven érhető el. Kivételt jelent a magyar fejlesztésű Koin nevű applikáció, amely segít minden kiadás és költség áttekinthetővé tételében, sőt már azt is lehetővé teszi, hogy az adatokat a Magnet Banknál vezetett bankszámlával szinkronizáljuk.
2) Kockázatkedvelés, bizalom vagy hagyomány? Mivel a hagyományos bankok évszázadok óta létező intézmények, jellemzően univerzális és sokrétű szolgáltatásokkal, archaikusnak tűnhetnek rohanó 21. századunkban. A verseny azonban eddig is jelen volt a pénzintézetek életében: egyes szolgáltatásokban más befektetési tanácsadó/alapkezelő versenyez velük, vállalati hitelezésben a közösségi finanszírozás, személyi kölcsön egy részében a provident vagy a zálogházak és a versenyhelyzet alapvetően termékfejlesztésre, költségcsökkentésre ösztönöz, tehát ebből a „forradalomból” mindenki nyer, még az is, aki nem használja az újabb szereplők termékeit.
A feltörekvő fintech cégek elsősorban a számlavezetést, a devizakezelést és a banki szabályozásokból adódó plusz költségeket szúrták ki célterületüknek, és jelenleg amiatt tűnhetnek a bankok számára különösen fenyegetőnek, mivel a digitalizáció és az innováció jelenleg egyébként is előtérben van, az ügyfelek pedig folyamatosan követelik a felhasználóbarátabb, egyre kevesebb időt igénylő és egyszerű bankolás lehetőségeit. Mindenesetre, ha Revolut, Transferwise vagy egyéb megoldásokban gondolkodunk, talán a legfőbb kérdés, amelyet érdemes magunknak feltenni, az az, hogy mennyire vagyunk kockázatkedvelőek és mennyire bízunk meg az új idők szavában. Ezen felül azt is érdemes mérlegelni, milyen megoldást mire használunk és mi mennyire éri meg nekünk. Ha a válaszaink a fintechek világa felé húznak, akkor ugorjunk fejest az úttörő megoldások kínálta lehetőségekbe, ha viszont maradnánk a hagyományos bankolásnál – amellyel egy átlagember élete során még egészen biztosan sok-sok éven keresztül találkozni fog -, akkor válasszuk azt. Ha viszont végképp elvesztél a pénzügyi megoldások útvesztőjében, keresd fel pénzügyi szakértőnket, Fancsali Juditot, aki szívesen kivezet a digitális innováció dzsungeléből.
[adinserter block="2"]
