Az idén elinduló rozsdaövezeti program, valamint a bejelentett kormányzati otthonteremtési intézkedések – 5% áfa az új lakásokra, a csokot igénylő családoknak áfa- és illetékmentesség, emelt támogatás többgenerációs otthonokra, valamint a lakásfelújítási támogatás – új lendületet adhatnak a lakáspiacnak, a lakásépítéseknek. Ezt tovább erősítené az MNB által javasolt 0%-os lakásépítési, lakásvásárlási hitel.
A 2013. évi évszázados mélypontot (7293 db lakáshasználatbavételi-engedély) követően 2019 évig emelkedő trendet mutattak az építések, ebben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, áfavisszatérítés, csok, jelzáloghitel-elengedés, babaváró hitel) alapvető szerepük volt. A kedvezményes áfa kulcs 2019 év végi kivezetése előrevetítette a visszaesést, amire a járványhelyzet ráerősített.
A lakásállomány 100 éves megújulásához legalább évi 40 ezer lakás építése szükséges. 2019-ben épült mennyiség a szükséges lakásépítésnek mintegy fele, az eddigi 2020. adatok ehhez képest visszaesést jeleztek. Ezzel Magyarországon a régiós országokhoz (Ausztria, Lengyelország, Németország, Szlovákia) képest jelentősen alacsonyabb a lakásépítési volumen mind a lakásállományhoz képest, mint népesség arányosan.
Ezért is fontos, hogy a Kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet (cca 20 e lakás /év). A Kormány által a közelmúltban bejelentett otthonteremtési intézkedéseknek ebben kulcsszerepük van - húzza alá a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) friss írása.
Lényeges lenne, hogy a lakásépítési és a lakásfelújítási piacon hosszú távú kiszámíthatóság legyen, legyenek lakásépítési, felújítási célszámok. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.
A ciklikusság csökkenthető lenne a piaci bérlakásépítések beindulásával, amihez elérhetőek az MNB kedvezményes NHP forrásai. A bérleti díjak megfizethetőségéhez szükséges lenne további ösztönzők, – pl. cafetéria lakbértámogatás – bevezetése is.
Egy piaci, vagy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakítása (Közhasznú lakásépítési program javaslat) további közvetlen beavatkozási eszköz lehetne a kormányzat kezében. A közhasznú lakásépítés program esetében az állam lenne a lakás tulajdonosa, a bérlőknek pedig gyermekszám függvényében vételi joga lenne az általuk bérelt lakásra.
A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan legyenek elérhető kamatmentes hitelek energetikai korszerűsítésekre. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.
A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
Szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a kormány a jövőben nem engedné az építési számokat.
A KSH szerint 2020 negyedévében az előző évhez képest:
· Budapesten 2420 lakást vettek használatba, 4,1%-kal kevesebbet, mint 2019 első három negyedévében. Minden más településkategóriában növekedett a lakásépítés, a megyei jogú városokban 34, az egyéb városokban 48, a községekben 19%-kal.
· A természetes személyek által épített lakások aránya 44, a vállalkozások által épített lakások aránya 55% volt.
· Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49%-a családi házban, 43%-a többlakásos épületben, 3,5%-a lakóparkban volt található.
· A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,5 m2-rel, 95,6 m2-re csökkent 2019 első három negyedévéhez képest.
· Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 17.278 volt, 37%-kal kevesebb a 2019. azonos időszakinál. A különböző településkategóriákat eltérő folyamatok jellemezték: a nagyvárosokban az építendő lakások száma alig több mint fele volt a tavalyinak (Budapesten 55, a megyei jogú városokban 54%-a). A kisebb településeken a csökkenés mérsékeltebb volt, a városokban az építendő lakások száma a megelőző évi érték 70, a községekben 83%-át tette ki. Az építtetők az esetek 55%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
· 2019 első három negyedévéhez képest az engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma a legtöbb megyében csökkent, azonban Fejér megyében 77, Veszprém megyében 8,8, Nógrád megyében pedig 12%-kal növekedett.
· 2019 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 22%-kal kevesebb, összesen 8452 lakóépület építését tervezik az országban. A nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2814 volt, 11%-kal kisebb az egy évvel korábbinál.
