A pandémia lencsengésével, jelentősen megélénkült az utóbbi hetekben, hónapokban a hazai ingatlanpiac. Dacára a szomszédban dúló konfliktusnak, a vevők kereslete nem gyengül. A belvárosi, illetve a városközpont közvetlen vonzásában található részek újra népszerűek, de a város környékén sem ért véget még a vásárlói „roham”... Balla Ákossal, a Balla Ingatlan alapító-vezetőjével beszélgettünk a friss trendekről.
Tény, hogy az utóbbi időben – a pandémia lecsengésével – véget értek az ingatlanpiaci szempontból legnehezebb hónapok a nagyvárosok, illetve Budapest belső területein. Többek közt – dacára az orosz-ukrán háborúnak – a turisták és a befektetők is nagy számban térnek vissza. Továbbá a bérlők is egyre többet kell fizessenek, hiszen újra telítődik lassan a piac.
Ugyanakkor a pandémia koránt sem múlt el nyomtalanul. Alapjaiban alakultak át a lakásvásárlási szokások – húzza alá kérdésünkre Balla Ákos, a Balla Ingatlan alapító vezetője. Véleménye szerint talán soha korábban nem látott vágy ébredt a zöldfelületek, a nagyobb terek, az elővárosi nyugalom iránt.
[caption id="attachment_13660678" align="alignnone" width="740"]
Balla Ákos[/caption]
Amint azt a neves ingatlanszakértő magyarázza: a változások azért is voltak annyira intenzívek a vevők viselkedésében, preferenciáinak változásában, mert nem csak a pandémia korlátozó intézkedései, hanem a vele együtt érkező nagyarányú home office és home school alapjaiban változtatta meg a mindennapi életet.
Sokan a korlátozások enyhülésével is megtartották, megtarthatták néhány hétköznapnyi otthonmaradási lehetőségüket. Ennek azonban akkor van igazán értelme, hogyha erkély, terasz, esetleg kert is kapcsolódik az otthonhoz, illetve ha legalább a közelben vannak nyugalmas zöldfelületek.
A tehetősebb irodai dolgozók, avagy a home office „generáció” számára így az agglomeráció is új lehetőségeket nyitott, hiszen közel sem mindegy, hogy hetente ötször, vagy hetente két-három alkalommal kell csak bemenni a városba. Továbbá sokan váltanak állást is, méghozzá sok esetben azért, mert az új helyen lehetőséget kapnak az otthoni munkára.
Emellett a városokból kiköltözők legnagyobb részét a mai napig a fiatal, gyermeket vállaló, vagy (kis)gyermekes családok jelentik, ahol az anya eleve otthon van, illetve jobbára távmunkában dolgozik, vagy ilyet keres, ha már nagyobbak (lesznek) a gyerekek.
Sok olyan terület lett még népszerűbb az elmúlt hónapokban, mint például az észak-pesti agglomeráció, így például Dunakeszi és környéke – ahol egyébiránt ár-érték arányban a legjobbnak ítélik az ügyfelek a Balla Ingatlan szolgáltatását – tudtuk meg a cégvezetőtől. Az ingatlaniroda hálózat egy másik, belső részektől kijjebb eső területen, Csepelen, sőt, a Csepel sziget egészén piacvezető pozícióban van, így jó rálátásuk van a dél-pesti trendekre is.
Belváros versus külváros és agglomeráció
Visszatérve a trendekre: az elmúlt években tehát ismét megindult egy erőteljes kifelé vándorlás a fővárosból, miközben a belső kerületekben korábban elterjedt rövid távú lakáskiadásnak is – egy időre legalábbis – leáldozott. Így felmerül a kérdés, hogy ki és miért vesz ma még egyáltalán ingatlant a belső kerületekben?
Még mélyebbre merülve az okok kutatásában, jól láthatjuk, hogy több olyan folyamat is indult az elmúlt években az ingatlanpiacon, melyek nem kedveztek Budapest belső kerületeinek – tudjuk meg Balla Ákostól. „Az emberek kifelé tartanak, egyrészt azért, mert ott megfizethetőbbek az ingatlanárak, másrészt mert úgy gondolják, hogy az agglomeráció jobb életminőséget kínál: alapvetően a nagyobb tér, a zöldebb környezet miatt. Ezért cserébe az emberek vállalják a közlekedéssel járó nehézségeket is” – fejti ki a Balla Ingatlan alapítója.
Ehhez a trendhez adódott még hozzá, azaz erősítette fel azokat a járvány és gyengélkedő turizmus miatt a rövid távú lakáskiadás visszaesése. Ez pedig az ingatlanpiaci befektetők számának csökkenését hozta magával. De egy ilyen helyzetben ki akar még ingatlant venni a belső kerületekben, ahol az olykor elhangzó sommás vélemények szerint csak sötét, rossz elosztású lakások, zajos, forgalmas utcák, zsúfoltság, szennyezettség van?
Mit keresnek ma a belvárosban?
A Balla Ingatlan bel-budai irodájában például azt tapasztalják, hogy ugyan valóban érezhető a vevők kifelé áramlásának hatása az ingatlanpiacon, ennek ellenére az érdeklődők továbbra sem tűntek el teljesen a belső részek ingatlanpiacáról. Az persze kétségtelen, hogy jóval kisebb most az igény most a belvárosban található ingatlanokra – tette hozzá.
Azok az érdeklődők, akik a belső részeken nézelődnek, egyrészt életkezdés céljából vásárolnak ott lakást – legyenek akár fiatalok vagy az ő szüleik –, másrészt befektetésként szoktak még venni második, harmadik lakást a városközpontban.
Utóbbiak egyébként még mindig jóval többen vannak a pesti belvárosban, mint a többi vevő – derült ki a Balla Ingatlan belvárosi irodájának tapasztalatai alapján. A helyi szakértők is megerősítették, hogy továbbra is leginkább a befektetők, illetve részben külföldiek keresnek itt lakásokat.
Mi van a háttérben?
A megnövekedett kereslet oka, hogy továbbra is jól kiadhatók ezek a lakások, még akkor is, ha forgalmas utak mellett fekszenek. Sokan a mai napig úgy látják, hogy a jelenlegi helyzetben még mindig az ingatlan az egyik legjobb befektetés, és a „nagy kivonulást” kihasználva próbálnak most lecsapni a jó vételt kínáló ingatlanokra. Mindezt a „lázas lakáskeresést” erősítik nem csak a hitelek és a támogatások, hanem az is, hogy egyre nagyobbak az inflációs félelmek, az, hogy a tehetősebb emberek megtakarításai, adott esetben akár a néhány milliós önerő, elveszti értékét.
Miközben pedig a banki kamatok nőni kezdtek, továbbá kitört a szomszédban egy igen jelentős konfliktus, ami, ha máshogy nem is hat közvetlenül Magyarországra, a pénzromlás ütemét mindenképpen felerősíti. Ez pedig újra erősíti a keresletet a már amúgy is jól pörgő ingatlanpiacon, elsősorban az eladók malmára hajtva ezzel a vizet.
Miért népszerű a belváros?
A lakásokra vadászó befektetők mellett azok is megjelennek a belvárosi részen vevőként, akiknek elsősorban a központi elhelyezkedés, a megfelelő infrastruktúra, a jó tömegközlekedés a fontos. Ilyenek a fiatalok, vagy épp a szüleik, akik garzont keresnek a gyereküknek, aki vagy egyetemre fog járni a fővárosban, vagy már el is kezdte azt.
Végül pedig vásárlóként bukkannak fel azok is, akik ragaszkodnak egy adott környékhez, ahol kisebből nagyobb lakásba költöznek, vagy épp fordítva. Általában ők tisztában vannak azzal is, hogy mit várhatnak el egy ilyen belvárosi ingatlantól.
Így például nem éri őket meglepetésként az, hogy egyes belterületi lakások meglehetősen zajosak tudnak lenni. Továbbá tagadhatatlan, hogy találhatók a belvárosban kedvezőtlenebb adottságú, például sötét, belső udvarra néző, földszinti vagy épp vizesedő ingatlanok is; mint ahogy bárhol máshol. Ám a megfelelően kedvezményes áron ezekre is mindig akad vevő. Természetesen az érezhető, hogy családok viszonylag ritkán célozzák meg mostanában a belső kerületek lakásait, bár erre is akad példa.
Azoknál, akik a belső részeken maradnak, semmiképpen nem kényszerből születik ez a döntés. Már csak azért sem, mert mondjuk Bel-Budán a használt ingatlanok hirdetési ára egymillió forint környékén mozog. Az persze más kérdés, hogy ennyiért eladhatók-e ezek az ingatlanok, mindenesetre az egyértelmű, hogy ha megjelenik valakinél a kényszer, az inkább az agglomerációba hajtja, hiszen ott találkoznak megfizethetőbb árakkal.
