Súlyos energiaár-emelkedés, forintgyengülés, a háború okán elszabaduló kamatemelés, infláció. A fentiek okán óriási kihívásokkal néz szembe a fővárosi irodaházak piaca. A pandémia után a cégek szabadulnának a feleslegesen nagy területektől, drága bérleti díjtól, magas rezsi költségektől, amit sok bérbeadó már érez . Az Otthontérkép Csoport tapasztalatai szerint az Irodahaz.info oldalon hirdető cégek egyharmadának mára már van jelentős kiadó területe, továbbá a hirdetők többsége próbálja mindenáron becsábítani azt a kevés potenciális irodakeresőt, akik nagyobb összefüggő területre tartanak igényt.
Az első két-három járvány-hullámban – hosszútávon – teljesen kiürültek az irodaházak és elnéptelenedett az offline üzletek, szolgáltatók nagy része. Ezen túl az élet e helyekre csak részlegesen tért vissza, elég csak a turizmus, a vendéglátás gyenge teljesítményére, vagy a kapcsolódó iparágakra – például légi közlekedés, utazásszervezés, rendezvények, fővárosi romkocsmák, stb. – gondolni. E helyeken újraindult ugyan az élet, de nagy kérdés, hogy a 2019-es intenzitáshoz mely ágazat, mikor érkezik el újra.
Az irodák esetén az otthoni munka lehetőségével csak a fővárosban százezrek éltek és a járvány lecsengésével is rengetegen élnek ma is, ami miatt – akárhogyan szépítjük – a szükséges irodaterület jelentősen csökkent. Ma már látjuk, ez nem átmeneti állapot, a dolgozók harmada-fele igyekszik megtartani valamennyit a távmunka, a home office rendszerben kiharcolt otthoni napokból. Persze a saját asztalt ők nem szívesen adják fel, de a cégeknek muszáj megoldásokat keresni arra, hogy azok a kollégák, akik megtehetik, immár heti két-három távmunka napot tartósan kiharcoltak maguknak.
„
Végleg” beesett a forintDe visszatérve az irodát bérlő cégekre:
különösen azok a vállalatok vannak most bajban, amelyek 2013 táján 300 forint körüli eurón (vagy még előbb még erősebb forint árfolyam mellett) szerződtek bérbeadóikkal. Mint ismert, az A és a B kategóriás irodaházak a piacon a bérleti díjakat és az üzemeltetésii költségeket is szinte kizárólag euróban adják meg és így is szerződnek.
Tehát, aki 300 forint körüli eurón szerződött, azok számára a 330 forintos euró még bőven beleférhetett (különösen, ha közben a gazdaság is, a bevételek, a nyereség is nőtt), ám a 380 forint körüli euró már mintegy 25 százalékos emelkedést jelent! Ez ellen azonban csak azok a vállalatok védettek, ahol az anyacég is euró vagy dollár környezetben működik, illetve értelmezhető méretű a bérlő cég exportja, így az eurós eladások fedezhetik a forint költségek növekedését.
Elszállnak a rezsiköltségek is
Továbbá: az energiaárak hatalmas drágulása ellen csak a központilag visszafogott rezsicsökkentés és hatósági áras lakossági üzemanyag árak védenek. A cégeknek, az irodaházaknak piaci energiaárakat kell fizetniük, amelyek viszont már 2022 elején annyira megugrottak, hogy a hűvösebb tavaszi napokon a négyzetméterenként eredetileg kalkulált 3-4 eurós üzemeltetési költségek akár 6-7 euróra is megnőhettek.
Újabb indok arra, hogy az átlagos, extraprofitot mostanság ritkán termelő vállalatok fejvesztve „meneküljenek” a már aláírt szerződések alól. Mégpedig minden lehetséges eszközzel, holott az igazi gazdasági recesszió még meg sem érkezett. A bérbeadók ebben az esetben lényegében egyetlen dolgot tudnak tenni: növelik a marketingre fordított erőforrásaikat, hogy megtalálják azokat a vevőket, bérlőket, akik megmaradtak a piacon.
Hirdessen Ön is a teljesen megújult az irodahaz.info és raktar.info oldalakon. Az új felület sokkal letisztultabb és átláthatóbb lett a látogatók számára!
Továbbá: az Irodahaz.info és a Raktar.info látogatói ezentúl egyetlen ajánlatkérési űrlap kitöltésével akár több tíz releváns iroda, vagy raktár tulajdonostól is kaphatnak ajánlatot, így rövidítve a keresés folyamatát és segíteni meghozni a legjobb döntést!
Egy biztos: a még tovább növekvő bizonytalanságMár csak azért is próbál sok cég kihátrálni a szerződések mögül, mert ki tudja, mit hoznak a következő hónapok. A járvány sem ért még véget, ha nagyot szelídült is és a háború miatt kevesebb médiafigyelem is kíséri. De természetesen az orosz-ukrán háború következményei most a legsúlyosabbak. Különösen úgy, hogy egyre több szakértő hónapokig, sőt, talán évekig is elhúzódó konfliktus rémképét vetíti előre. Pár iparágnak – így többek közt az építőiparnak – természetesen jelent majd valami bevételt az újjáépítés, de ez azért a fő trendeket nem fogja megfordítani. Az energia és az élelmiszer még tovább drágulhat, és ez a két fontos reália természetesen minden más költséget tovább növel.
Arról nem is szólva, hogy Amerikából, Londonból, vagy akár Frankfurtból nézve Magyarország igen közel van a konfliktushoz, így mind a további óriási tőkebefektetések (gondoljunk csak a keleti határ közelében épülő BMW gyárra), mind pedig a turisztikai célú utazások terén – a Covidtól függetlenül – némi óvatosság érzékelhető lesz a következő években. Arról nem is szólva, ha mondjuk Moldova felől is új front nyílik...
Továbbá hivatalosan többször elhangzott az is, hogy a magyar olajfinomító átállítása nem orosz olajra körülbelül öt évbe telik, miközben a hazai háztartások közel kétharmadát orosz földgáz fűti telente, a paksi erőművet (amely az áramfogyasztásunk mintegy 40 százalékát fedezi) orosz urán táplálja. Ha pedig valamilyen csoda folytán érdemben csökkenteni is tudnánk az energiafüggőségünket, az ehhez szükséges beruházások, valamint szállítási bonyodalmak (csővezeték helyett tankhajók, stb.) bizonyosan még tovább, egészen az elviselhetőségi szinten túl drágítják az energiát. Holott az országunk óriási importra szorul energiahordozókból.
A fent vázolt sötét képet ma egyelőre kevés pozitívum árnyalja. Talán csak az, hogy az ország relatíve jó pozícióban volt mind 2020 tavaszán, a Covid kitörésekor, mind pedig 2022 tavaszán, a háború kitörésekor. Hogy merre tovább? Egyre kevésbé látjuk, és az ígéretes trendek helyett ma inkább egy korábbinál jóval nagyobb kihívás-hegy látszik tornyosulni előttünk.
