Orbán Viktor miniszterelnök a minap kihirdette az új kabinet névsorát, amelyben több új minisztérium között helyet kapott az Építési és Beruházási Minisztérium is. Több piaci szereplő már a múlt héten megjelent hírek nyomán üdvözölte, hogy az ágazat – nemzetgazdasági súlyának megfelelően – önálló felügyeletet kap - írja szakmai blogjában a Társaság a Lakásépítésért és Felújításért Egyesület (TLE).
Várhatóan az építőanyagipar, az építésügyi szabályozás, a rozsdaövezeti ügyek, valamint a lakáspolitika a Technológiai és Ipari Minisztérium alá kerülhet, amelynek az élén Palkovics László áll.
Az újonnan létrejött, Navracsics Tibor vezette Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozik majd az ágazatot szintén érintő területfejlesztés és a településrendezés, valamint a budapesti és fővárosi agglomeráció fejlesztése és az európai uniós források is.
A TLE továbbra is fontosnak tartja, hogy a lakásügyet, beleértve az otthonteremtési támogatásokat, összehangoltan kezelje a Kormány.
A lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálása, a szakmai egyeztetések, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálása a kormányzati folyamatokba, döntésekbe továbbra is kiemelt jelentőségű a családok otthonteremtése, illetve a lakásépítési ágazat kiegyensúlyozott működése érdekében.
Emiatt a TLE szükségesnek tart továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot, amelynek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakás-építési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
Fontos lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.
(Bár valójában ezt az évi 40 ezres újlakás számot az 1989 óta elmúlt 33 évben talán egyszer sem értük el, így elvben összeszedtünk több százezer lakásnyi "elmaradást". Ennek ellenére nincsen óriási lakáshiány, ami az elvándorlással, a változó igényekkel (például a fiatalok tovább maradnak otthon, mint évtizedekkel korábban) és a csökkenő népességgel is összefüggésben lehet - a szerk.)
