Aki vásárolt már életében lakást, tudja milyen az, amikor az ember heteken, hónapokon át négyzetméterekkel kel és szobaszámokkal fekszik. Az ideális lakásméret persze mindig attól függ, kinek milyen igényei vannak és hány főnek keres lakást, hiszen egy egyedülálló fiatal tökéletesen elégedett lehet 30 négyzetméteren is, míg egy háromgyerekes család megkínlódhat a 80 négyzetméteres lakásban is. De a négyzetméter nem minden, hiszen egy okos 50 négyzetméteres lakás tágasabb lehet, mint egy buta 60 négyzetméteres.
Ez a rossz alaprajz csapdája, az a jelenség, amikor egy rosszul megtervezett otthon akár 15-20 százaléka is elpazarolt tér. Ha tehát most keresel lakást, az alábbi szempontokra figyelj, hogy leendő otthonod a méretéhez képest megfelelően tágas legyen.
Halott terek, nem kelletek
Az alaprajz akkor jó, ha nincsenek nagy halott terek a lakásban. A halott terek azok a kihasználhatatlan, elpazarolt négyzetméterek, amelyek a lakásban elvesznek. Ez a kis Rőzse utcai lakás sokat profitál abból, hogy nincs 5-8 négyzetméternyi előszoba leválasztva a most tágas térből.
- Ilyenek például a hosszú, keskeny folyosók, amelyek csak átjárónak szolgálnak, és nem adnak hozzá semmit a lakás értékéhez. Egy 70 négyzetméteres lakásban kígyózó 10 négyzetméteres folyosó olyan luxus, amit a jelenlegi négyzetméterárak mellett nagyon meg kell gondolni.
- A szükségtelenül nagy előszobák is ide tartoznak, hiszen szuper, ha van hol tartani a kabátokat és cipőket, de erre a célra felesleges óriási üres teret áldozni a lakásból.
- Tipikusan használhatatlan tér egyes régi polgári lakások körbe ajtókkal tördelt, ablak nélküli hallja, amit semmilyen értelmes célra nem lehet felhasználni, hiszen valójában nem más, mint egy nem túl nagy, sötét átjáróház. (Természetesen nem minden hall ilyen, mielőtt olvasóink a szívükhöz kapnának.)
- Szintén gyakori példa a funkció nélküli beugró, ami ahhoz keskeny, hogy bármit kezdjünk vele
- És persze ide tartozik például a lépcső alatti elpazarolt tér – ha nincs okosan kigondolva, mihez is lehetne kezdeni vele
Vannak-e okos tárolóhelyek?
A jó alaprajz egyik jellemzője, hogy a lakásban sok okos tárolóhely van, és ezek nem vesznek el feleslegesen sok négyzetmétert. Az előző pont egyik példájánál maradva nyerő ötlet, ha a lépcső kialakításakor arra is gondoltak, hogy az alatta lévő tér hasznosuljon. Sok lakásban ide kerül egy ügyes beépített tároló, vagy gépészeti helység, esetleg egy vendégmosdó.
A beépített bútorokra is érdemes figyelni: a padlótól plafonig tervezett tárolóhely nyilván nagyobb, mint amikor a szekrény teteje fölött még ásít egy méternyi hely a mennyezet felé. Jó munkát végzett a tervező ebben a 45 négyzetméteres belbudai lakásban, ahol az előszobát plafonig érő beépített szekrényekkel alakították ki.
Praktikus elrendezés a fürdőben, konyhában
A vizes helyiségek kialakítása során is érdemes odafigyelni arra, hogy az elrendezés kihasználja a rendelkezésre álló teret. A jó alaprajz gondoskodik például arról, hogy ne legyenek értelmetlen méretű lukak az egyes egységek között. Ha a rendelkezésre álló helyhez képest átgondolt az alaprajz, a fürdőszoba és a konyha is sokkal kényelmesebben használható lesz.
Ha fényes, ha magas, mindig nagyobbnak tűnik
Ez két nagyon egyszerű alapszabály. A világosabb lakások mindig nagyobbnak tűnnek, mint az azonos alapterületű, de kevésbé fényes ingatlanok. És ugyanígy, a nagyobb belmagasságú lakások nagyobbnak tűnnek, mint az ugyanakkora, de alacsonyabb mennyezetű ingatlanok.
A természetes fény beáramlását segítő nagy ablakok, üvegajtók, és a helyiségek egymáshoz való viszonya mind hozzájárulnak a tágasabb érzet kialakításához, mint ahogy persze a lakás tájolása is. Egy déli fekvésű lakás több fényben fürdik, mint az északi oldalon lévő.
A nagyobb belmagasság is hozzájárul a levegősebb, tágasabb hangulathoz, ráadásul lehetőséget ad arra, hogy a függőleges teret is jobban kihasználjuk, például felső tárolókkal vagy galériával, mint ahogy ebben a belvárosi, 59 négyzetméteres lakásban is láthatjuk.
Kicsiben közös funkciók, nagyban tagoltak
A kisebb lakásoknál gyakran jóval tágasabb érzetet érhetünk el, ha egyes funkciókat összevonunk, és nem próbálunk meg (például) külön konyhát, étkezőt és nappalit létrehozni. Minél nagyobb az alapterület, annál inkább észnél kell lenni, mert a szobáknak is van értelmes maximális mérete. Egy idő után – egy méret fölött – muszáj az ingatlant tagolni, hiszen mihez tudnánk kezdeni egy 300 négyzetméteres nappalival, ha egy fenekünkkel csak egy kanapéra tudunk lehuppanni?