A karácsonyi dekoráció még néhány hetet várhat, mégis, ahogy egyre rövidülnek a nappalok és már négy órakor bekényszerülünk a szobába – legalábbis kinek van kedve sötétben és hidegben elindulni otthonról – egyre jobban érezzük a késztetést, hogy az elképzeléseinkhez szabjuk a nappalinkat. Legyen meleg, barátságos, az elrendezése praktikus, essen minden kézre, mégis, legyen tágasság érzetünk, áradjon a flow és ne legyenek zavaró tényezők. Nézzük, mit tehetünk az ügy érdekében!
Képzeljük el üresen
Képzeljük el szobát bútorok nélkül, úgy, hogy a falak és a padlók is teljesen üresek! Fordítsunk külön figyelmet a problémás részekre és tanakodjunk felettük, ameddig csak kell. Persze, szó sincs a szoba teljes megújításáról, csak némi átalakításról, éppen ezért, kezdőlépésként a legegyszerűbb, ha eltüntetjük vagy áthelyezzük azokat a tárgyakat, amik zavarják a szemünket. Legjobb, ha a későbbi kísértés elkerülése érdekében eladjuk vagy elajándékozzuk ezeket a dolgokat, nehogy véletlenül visszaszivárogjanak a nappaliba.Találjuk meg a fókuszpontot
Egy kandallós nappaliban gyakran ez a természetes fókuszpont, de mivel nem a Reszkessetek betörőkből léptünk ki, lássuk be, hogy a legtöbb nappaliban ezt a szerepet a tévé tölti be. Értelemszerűen a tévé köré tájoljuk az ülőgarnitúrát, mint ebben az újszegedi házban, hogy mindenki jól láthassa, de persze, ha az efféle földi hívságok kívül esnek az érdeklődési körünkön, és inkább egymásra szeretnénk koncentrálni, lehet a fókuszpont például egy asztal, egy szép festmény, a gyönyörű kilátás, vagy akár maga a kanapé is. Miután meghatároztuk a szoba fókuszpontját, távolítsunk el mindent róla vagy körülötte, ami rontaná vagy maga alá temetné a látványt. Magyarul: szüntessük meg a kupit!
Ne legyen semmi az útban
Vannak könnyebben és nehezebben bútorozható szobák, ez nem vitás. Ha egy szobában mindenhol ajtók és ablakok vannak, akkor ott magas szekrényről ne is álmodjunk. Ha problémánk van a bútorok helyes elrendezésével, készítsünk a szobáról egy fotót az ajtóból. Ez az a pont, ahonnan elvileg be kellene látni a teret úgy, hogy semmi nem áll a tekintetünk útjába. A fotó segítségével, két dimenzióban azután sokkal világosabbnak látjuk, hogy minek hol lenne jobb helye. Legyen a kezünk ügyében mérőszalag és készítsünk tervet, egyszerűbb, mint ide-oda pakolni a nehéz bútorokat.Meríts ihletet
Jó az elrendezés, kiiktattunk minden zavaró tényezőt, de most meg hiányzik valami érdekes, izgalmas a szobából? Keress ötleteket az interneten és a magazinokban, inspirálódj bátran! De ne csak nézegesd a képeket, hanem próbáld megérteni, hogy mi tetszik rajtuk annyira. Lehet, hogy nem is az a szembetűnő kiegészítő az, ami elsőre úgy megragadott, hanem mondjuk a nagy belmagasság vagy az ülőgarnitúra kárpitja, amit momentán ugyan nem áll módunkban megváltoztatni, de legalább nem veszünk meg helyette valami pótlékot, amire semmi szükség. Ez egyben egy önismereti utazás is, szánjuk rá az időt!Állítsuk be a színeket
Térjünk csak vissza kicsit a térről készült képekhez! Mi az, ami zavar a nappalid színében? Túl sok szín van vagy túl kevés? Ha nincs egy-két uralkodó árnyalat, hanem túl sok a szín, ráadásul nem is feltétlenül ugyanolyan színhőmérsékletűek, próbálj meg eltávolítani néhány egyszínű elemet a paletta egyszerűsítéséhez. Ha a túl kevés szín okozza a problémát, hát az sokkal élvezetesebb, mert akkor kezdődhet a vásárlás, de csak megfontoltan, az előbbi szempontok figyelembevételével! Ebben a péceli házban például kiváló kontrasztja az ajtó fája, a látszógerenda és a szőnyeg sárga foltjai a szürkésbarna kanapénak, ezt az összhangot pedig az asztalon található sárga kompozíció teszi teljessé.
Hozzunk létre szimmetriát
Az emberi szem szereti a szimmetriát. Ha a nappali sehogy sem tűnik harmonikusnak, lehet, hogy a szimmetria hiányzik belőle. Nyugalom, nem kell még egy kanapét vásárolni, elég két egyforma (vagy egymáshoz nagyon hasonlító) lámpát, vázát, vagy ugyanolyan keretbe akasztott képet a megfelelő helyre tenni.Figyeljünk a távolságokra
A túl távoli bútorok kényelmetlenné teszik a helyiséget, ha pedig túl közel vannak egymáshoz, félő, hogy folyton egymásba botlunk. Helyezzük a dohányzóasztalt a kanapétól 40-50 centiméterre, mint ennek a debreceni háznak a nappalijában. Az oldalsó asztalkák legyenek elég közel a kanapé karfájához, hogy elérjük a poharunkkal. Ahol közlekednek az emberek, maradjon ki legalább egy méter, az ülőhelyek pedig ne legyenek egymástól három méternél távolabb, különben nem halljuk, amit a másik mond.
