A tavalyi depressziós év után egyelőre dübörgő növekedést továbbra sem nagyon látunk ebben a szegmensben, az eladásra kínált lakások mennyisége nem igazán emelkedik, és az árak sem vágtatnak. Persze, ahogy a KSH adataiból kiderül, a fizetőképes kereslet sem nő éppen. A lassulás tetten érhető azon is, hogy egyre több folyamatban lévő teljes projektet is piacra dobnak, ezekből igyekeznének kiszállni a kivitelezők.
A kerületek versenyében a szokásos képet látjuk, mostanra a budapesti ingatlanpiac nagyjából három, markánsan elkülönülő mezőnyre szakadt. Az “élen” a budai elitkerületek (I., II., és XII.) mellett az V. és VI. kerület is kiugró árakkal büszkélkedhet, itt 2,1 milliótól egészen 2,66 millióig terjednek a négyzetméterárak.
A mezőny másik végén a fővárost keletről és délről körbeölelő megfizethetőbb árú gyűrűt találjuk, ahol egy négyzetméter 1 és 1,2 millió között változik. A kettő között pedig egy néhány városrészből álló szerény középmezőny található, ahol másfél millió forint körül kell leszurkolni egy négyzetméternyi újépítésű lakásért.
A város különböző részei között, ahogy már megszokhattuk, nem csak a négyzetméterárak térnek el. Óriásiak a különbségek a tipikus újépítésű otthonok méreteiben is: egy átlagos XII. kerületi új lakásba bele tudnánk pakolni négy és fél hetedik kerületit.
Az “átlagos” újépítésű lakások árát mindig úgy számoljuk, hogy az adott városrész átlagos újépítésű négyzetméterárát szorozzuk fel az átlagos új lakás méretével.
Ezen a téren április elején hosszú idő után trónfosztás történt: a Rózsadomb elvette a koronát a Hegyvidéktől - amely az utóbbi évben stabilan tartotta első helyét. Ez nem véletlen, itt több nagyon magas szintű projekt is elindult, amelyekben kevés, de nagy lakás épül prémium lokációkban.
A lakásméret szerint áprilisban a korábbiakhoz képest kisebb eltéréseket látunk a négyzetméterárakban, a legtöbbet most a 3,5-4 szobás kategória lakásaiért kérnek az építők, itt 1,58 millió forint volt az átlagos négyzetméterár.
