A Dunán levonuló és hatalmas károkat okozó árhullám kapcsán számtalan kérdés felmerül. Hogyan lehetséges az, hogy ártérben elhelyezkedő ingatlanokra egyáltalán használatbavételi engedélyt adnak? Hova, mit lehet építeni? És mit fizet a biztosító?
Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ találjunk először is tisztázzuk a fogalmakat: mi az ártér és mi a hullámtér?
Az árvízvédelmi fogalmakat a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról című rendelete szabályozza. Ezek alapján:
Ártér: Az a terület, melyet a folyó árvizei az árvízvédelmi művek megléte nélkül elöntenének.
Mentesített ártér: Az ártérnek azt a részét, melyet az ármentesítő művek védenek mentesített ártérnek nevezzük. Az árvízvédelmi művekkel védett ártér a nyílt ártér. Egyszerűbben megfogalmazva: a mentesített ártér az a terület, amit nagy valószínűség szerint nem önt el a víz.
Hullámtér: A töltések előtti nyílt ártér a hullámtér. Egyszerűbben megfogalmazva: a hullámtér az a terület, amit a víz mindenképp elönt.
Hova, mit építhetek? Hova költözhetek?
Az elmúlt hetek eseményeiben az a legmegdöbbentőbb, hogy a magyarországi szabályozás voltaképpen meglehetősen szigorú: azaz ártérbe és hullámtérbe hivatalosan kizárólag árvízvédelmet és vízgazdálkodást szolgáló ingatlanokat lehet építeni. Ehhez képest már évtizedekkel ezelőtt kialakultak az országban számtalan helyen folyóparti üdülőtelepek, ahol sorra épültek, jellemzően sokszor cölöpökre az üdülőházak. Ezzel még önmagában nem is volt semmi baj, hiszen az emberek csak hétvégi háznak használták, ha levonult az ár, kitakarítottak, fertőtlenítettek, és ment tovább az élet.
Az már sokkal érdekesebb kérdés, hogy mikor és miért kezdtek ezekre a területekre lakóházakat építeni, vagy a meglévő nyaralókat mikor kezdték el lakóházakká átalakítani. A miértre egyszerű a válasz: azért, mert az ember mindig azt hiszi, hogy legyőzheti a természetet, és mellesleg az ártérben elhelyezkedő telkek lényegesen olcsóbbak. De ki ad ezekre az ingatlanokra használatbavételi engedélyt? A válasz: senki. Azaz az ártérben épült ingatlanok elvileg kivétel nélkül üdülő vagy gazdasági épület vagy bármilyen egyéb, de semmiképp sem lakóingatlan besorolásúak, tehát használatbavételi engedély sem adható ki rájuk. Márpedig, ha nem adható ki rájuk használatbavételi engedély, akkor nem lehet ide sem állandó, sem ideiglenes lakcímre bejelentkezni. Mégis számtalan olyan ingatlant találhatunk az országban, amely bár ártérben van, mégis be tudtak a lakók jelentkezni. Ez abból adódik, hogy a szabályozás nem egységes, és a helyi építésügyi rendeletek sokszor ellentmondanak az országos szabályozásnak. Tehát az, hogy egy ártérben elhelyezkedő ingatlanba be lehet-e jelentkezni leginkább önkormányzat függő.
Mire köthetek biztosítást?
További kérdésként felmerül, hogy milyen ingatlanra és milyen káreseményre köthetünk biztosítást. A válasz: biztosítást gyakorlatilag bármilyen ingatlanra, azaz üdülőként bejegyzett ingatlanra is köthetünk, az már más kérdés, hogy a legtöbb biztosítónál azonban nem lehet olyan épületre biztosítást kötni, amely ártérben helyezkedik el. Ugyanakkor vannak olyan biztosítók, amelyeknél lehet ugyan ártérben elhelyezkedő ingatlanra biztosítást kötni, de nem árvízkárra, csak minden egyéb káreseményre. Itt jegyezzük meg, hogy annak ellenére, hogy árvízkár esetén nem fizet a biztosító, érdemes biztosítást kötni, hiszen kicsit elhagyatottabb üdülőtelepeken, különösen télen, gyakoribb a betörés, mint az árvízkár.
Merjek ezek után vízparton telket, lakást vásárolni?
Tehát, ha vízparti telket, lakást vásárolunk, mindenképp nézzünk utána, hogy az adott ingatlan milyen besorolású. Még lakóparki lakásoknál is előfordul, hogy a lakások üdülőként vannak nyilvántartva, mert az épület ártérben helyezkedik el. Ne ragaszkodjunk annyira a közvetlen vízparti elhelyezkedéshez, sok településen a vízparttól kicsit távolabb, biztonságos helyen is vehetünk, akár még vízre panorámás ingatlant is.