Az egyetemi évkezdés utáni albérletpiac mozgása mindig izgalmas, hiszen a szeptemberi roham után egyfajta konszolidáció következik be. Október közepén is ezt tapasztaljuk: a kiadó lakások piacán egy átmeneti lassulás figyelhető meg. Már-már csodaszámba megy, hogy most akár még Debrecenben is talál megfizethető stúdiólakást az érdeklődő, ez az előző hónapokban teljesen lehetetlen volt, és kissé lefelé konyultak a kisebb lakások árai Budapesten, Pécsen és Szegeden is.
A bérleti díjakat vizsgálva jól látható a lakásméret szerinti árkülönbség. A fővárosi lakások minden méret csoportban a legdrágábbak, ám ahogy nő a lakás, úgy nő a különbség, míg az egyszobásoknál “alig” másfélszeres a szorzó Pécs vagy Szeged és Budapest között, a 3,5-4 szobás lakásoknál már csaknem háromszoros a különbség.
Azt most is fontos megjegyezni, hogy a grafikonok az Ingatlantájolón hirdetett kiadó lakások adatbázisát tükrözik. Ezek a lakások tapasztalataink szerint valamivel nagyobbak, jobb állapotúak és emiatt drágábbak is, mint az országos átlag. Ugyanakkor a szobaszám szerint bontott, az előző grafikonon látható árak rendre megfelelnek a Központi Statisztikai Hivatal által közölteknek.
A hivatalosan közölt nettó mediánkeresettel összevetve látszik, hogy a fővárosban és Debrecenben szinte lehetetlen helyzetben van egy egyedülálló, átlagosan kereső ember, itt még az egyszobás lakások is elérhetetlenek a tipikus fizetésből, míg Szegeden és Pécsen kicsit könnyebben megoldható akár az önálló lakhatás is.
A bérleti négyzetméterárak kapcsán egyértelműen kirajzolódnak a regionális különbségek. Budapesten továbbra is a legmagasabbak a bérleti árak, egy lakás négyzetméterára átlagosan 5453 forint, míg a házaké 4275 forint. Vidéken változatos a kép, míg Debrecenben például a házak négyzetméterára még mindig 4879 forint, Szegeden a bérelhető lakások átlagos négyzetméterára októberben nem érte el a 3 ezer forintot.
Hol mibe kerül egy szoba?
Az elemzések során időről időre kiszámoljuk azt is, hol mennyi egy átlagos kiadó szoba fajlagos ára – vagyis elosztjuk a tulajdonosok által kért bérleti díjat a szobaszámmal, így hónapról-hónapra megkapva az egy szobára jutó átlagárat.
Itt is érdekes tendenciát látunk: szinte minden megfigyelt városban visszatért az ár a “szezon eleji” szintre, vagyis a nyári, egyetemi ponthatárok, egyetemista lakásvadászat által fepezsdült piac mostanra kicsit lecsendesedett.
A kiadó állomány összetétele a szokásos képet mutatja. Budapesten kicsit több az egyszobás lakás, míg az ország többi részén nagyobb lakásokból bővebb a kínálat. Azonban itt is, ahogy az eladó használt és újlakások elemzéseinél is mindig látszik, a két középső kategória teszi ki a kínálat oroszlánrészét. A nappali plusz egy hálószobás és nappali plusz két hálószobás otthonok országszerte és a fővárosban is a teljes kiadó lakáspiac szűk kétharmadára rúgnak.
