Véget érhet a titkolózás az állami építkezéseken? Jön a nagy alvállalkozói LÁNCLELEPLEZÉS!
135 igen szavazat, 50 tartózkodás – és már törvény is az, amitől az építőipari cégek most garantáltan felkapják a fejüket! Az Országgyűlés elfogadta Lázár János javaslatát, amely gyökeresen átalakítja az állami építkezések világát.
A cél? Átláthatóság, felelősség, és kemény ellenőrzés – a legalsó alvállalkozóig bezárólag!
Mindenki látható lesz – akár évekre visszamenőleg!
Az új szabályok szerint az állami beruházásokban részt vevő vállalkozók kötelesek lehetnek bejelenteni teljes alvállalkozói láncukat – nemcsak közvetlen partnereiket, hanem az utolsó csavarhúzós alvállalkozót is.
Ez nem csupán adminisztratív reform. Ez teljes rálátást ad az államnak arra, kik dolgoznak közpénzből, és hogyan.
És ez még csak a kezdet.
Új építésű lakást keresel? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Trükközők, reszkessetek! Többé nem bújhattok meg a „lánc legalján”!
A javaslat megálljt parancsol azoknak a cégeknek, amelyeket korábban kizártak közbeszerzésekből, de eddig mégis visszaszivárogtak a rendszerbe a „kispadokon keresztül” – azaz alsóbb szintű alvállalkozóként.
Mostantól viszont, ha valaki ilyen trükkel próbálkozik, és lebukik, kizárják az egész láncból!
Kőkemény szankciók: kötbér, szerződésbontás, büntetések
Nem lesz pardon: ha egy vállalkozó nem adja le az adatokat, vagy olyan alvállalkozót alkalmaz, akit nem szabadna, az építtető elállhat a szerződéstől, a vállalkozó pedig fizetheti a kötbért. Súlyos szerződésszegés esetén végleg elveszíthetik az állami megbízásokat.
Figyelem: nemcsak az új projekteket érinti!
A szabály visszamenőleg is érvényes lehet! 2025. december 31-ig bármely, már lezárt beruházásnál is kötelezhetik a bejelentésekre az érintetteket – ha az építkezés elérte a közbeszerzési értékhatárt, és a finanszírozás legalább 50%-ban közpénzből történt.
Magyarul: senki sem bújhat el – még akkor sem, ha már levonultak a munkagépek!
Lázár János: „Itt az idő, hogy lássuk, kik tették zsebre a milliárdokat!”
A miniszter korábban élesen fogalmazott. Szerinte a cél nemcsak a magyar kis- és középvállalkozások védelme a multikkal szemben, hanem az is, hogy feltérképezzék, milyen mértékben szippantották fel a pénzt a külföldi nagyágyúk.
Név szerint is megemlítette a Strabagot, a Swietelskyt és a Colast – ez a három cég összesen 1200 milliárd forintnyi alvállalkozói szerződést kapott az elmúlt években Magyarországon.
És most? Tiszta lap vagy rejtett konfliktus?
A törvény célja világos: tisztább játékot az állami építkezéseken. De a végrehajtás lesz az igazi próbatétel: elbírják-e az érintettek a pluszadminisztrációt? És valóban ki fogják-e szűrni a trükköző cégeket?
Egy biztos: az építőiparban most mindenki figyel, mert a játszma tétje több száz milliárd forint!
