Magyarország hatalmasat léphetne előre pár jól célzott milliárddal, mégsem teszi: a Habitat for Humanity friss lakhatási jelentése szerint olcsón és gyorsan csökkenteni lehetne az energiaszegénységet, ha lenne rá valódi állami program. A baj óriási: a háztartások 8–10%-a nem tudja kifűteni a saját otthonát, miközben a lakások 80%-a a legrosszabb energiaosztályba tartozik. És most jön a csavar: még definíciója sincs a magyar jogban az „energiaszegénységnek”, tehát hivatalosan a probléma nem is létezik – így kezelni sem kötelező - számolt be oldalán a Portfolio.
Mi derült ki?
• A magyar házak jelentős része 3–5× több energiát fogyaszt, mint egy normális állapotú épület
• Akik a legjobban rászorulnának a támogatásra, teljesen kiesnek a jelenlegi programokból
• A falusi CSOK például papíron jó – de a valóságban 10-ből 9 rászorulót kizárnak a feltételek
• A Habitat szerint egy célzott felújítási program olcsóbb lenne, mint a válság következményei
Mi kellene ahhoz, hogy ez működjön?
✅ egyszerű, „egyablakos” rendszer, nem papírhegyek
✅ előfinanszírozás, mert a legszegényebbeknek nincs önerőjük
✅ mentori segítség, mert sokan adminisztratív okok miatt esnek ki
✅ a program NEM csak pénzt spórolna – kevesebb beteg, kevesebb szmog, kevesebb rezsitámogatás lenne az eredmény
És mennyibe kerülne mindez?
Meglepően kevésbe.
A Habitat kiszámolta: ha 40 rászoruló családot támogatnak, az adminisztráció mindössze 9,3% lenne – vagyis 100 forint állami pénzből 90 valóban a felújításra menne.
A szervezet szerint a program nemcsak energiaszinten, hanem társadalmilag is megtérülne: egészségügy, klíma, levegőminőség, munkaerőpiac – mindenhol nyerne vele az ország.
Leegyszerűsítve:
Pár tízmilliárdból olyan otthonfelújítási megaprogram indulhatna,
ami a legszegényebbeket emeli ki, az ország energiafogyasztását pedig drámaian csökkentené.
❗ De amíg nincs hivatalos definíció, addig a probléma „nem létezik” – és nincs, aki megoldja.
Energiatakarékos házat keresel? Nézz szét az Ingatlantájoló oldalán!
