Már 3 millió magyar került padlóra a lakhatás miatt – és ez még csak a jéghegy csúcsa

Döbbenetes képet rajzol a Habitat for Humanity frissen közzétett lakhatási jelentése: ma Magyarországon majdnem minden harmadik ember lakhatási szegénységben él. Miközben 2010 óta nálunk drágultak a leginkább a lakások az EU-ban, az állami programok sok esetben nemhogy enyhítették volna a problémát, hanem tovább fűtötték az árrobbanást - olvashatjuk a Portfolio oldalán.

A szakértők szerint nem kozmetikázgatni kell a rendszert: ÚJ, valós lakáspolitikára van szükség, amely nem a középosztályt tolja tovább felfelé, hanem a leginkább kiszolgáltatottakat segíti. Több pénzt a szociális bérlakásokba, kevesebbet az ingatlanárakat felhajtó támogatásokba – mondják.

Magyarország lakhatási drámája számokban – sokkoló statisztikák

• 2,9 millió ember lakhatási szegénységben él.
• A budapesti használt lakások négyzetméterára 1,2 millió Ft körül jár.
• A keresetek nőnek – de a lakásárak még gyorsabban.
• Egyes önkormányzatok a „helyi védelmi” szabályokat hátrányos helyzetűek kizárására használják.

A helyzet iróniája: lakhatási programok vannak, de nem azok kapják, akiknek valóban szükségük van rá.

Egyre kevesebb szociális bérlakás – egyre több kirekesztett

Miközben az állam inkább a vásárlást támogatja, az önkormányzati bérlakásállomány fogy, mint a hó a napfényben.
Ma már százezer alatt van, és ezeknek is csak kis része érhető el szociális alapon.

Akinek nincs pénze vásárolni vagy piaci áron bérelni, az zsákutcába kerül:

• szerencsétlen alkuk magánbérbeadóknál

• szerződés nélküli albérletek

• szívességi lakhatás rokonoknál

• átmeneti otthonok

• hajléktalanszállók

2024-ben több mint 7000 gyermek élt családok átmeneti otthonában. Ez nem rövid krízis: sokaknak ez lett a tartós lakhatási forma.

Költségek a plafonon – magyarok milliói nyögik az árakat

• A városiak 11,3%-a, a falvakban élők 7,3%-a költi jövedelme több mint 40%-át lakhatásra.
• A legszegényebb rétegben ez az arány 27,2%.
• A hitelek nőnek, a tartozások nőnek.
• A rezsielmaradás már a lakosság 7,1%-át érinti.
• Egyetlen év alatt 1488 lakásvesztés történt – amiben nincs benne az a sok ezer „nem hivatalos” lakásvesztés, ami statisztikákban nem látszik.

És akkor ott van a minőség kérdése:
• 14,6% él túlzsúfolt lakásban
• a fiatalok (0–17 év) 26%-a zsúfoltságban nő fel
• a lakások 30%-a nem éri el az összkomfortot
• sok helyen beázik a tető, penészednek a falak, nincs megfelelő fűtés

A rezsiszámla bedönti a családokat – ördögi adósságspirál

• A felújításra nem maradt pénz.
• A fűtés miatt elszálltak a rezsiköltségek.

Tűzoltás koncepció nélkül – mit csinál a kormány 2025-ben?

Itt van:

• rövid távú lakáskiadás korlátozása

• munkáltatói lakhatási támogatás

• Lakhatási Tőkeprogram

• Nincsenek pontosan megfogalmazott célok.
• Nincsenek számonkérhető elvárások.
• És nem látni, hogyan tennék valóban megfizethetőbbé a bérlakásokat.

A nagy kérdés: hogyan jutottunk idáig?

A válasz egyszerű és kegyetlen:
A lakhatás Magyarországon nem jog – hanem luxuscikk lett.

Amíg a támogatások nem a rászorulókat segítik, hanem a tulajdonosi réteget gazdagítják, addig a lakhatási szakadék csak nőni fog.

Eladnád ingatlanodat? Add fel hirdetésed még ma!