Magyarország klímalázban ég. Becslések szerint ma már közel 1,5 millió háztartási légkondi működik, és 2030-ig akár újabb egymillió készülék kerülhet a lakásokba. Ez azt jelenti, hogy pár éven belül a 4,6 milliós lakásállományra már 2,5 millió klíma jutna – vagyis átlagosan szinte minden második lakásban lenne legalább egy készülék, sokszor még ott is, ahol maga az épület gyakorlatilag energetikai katasztrófa - írja a G7.
Hőség és rezsipánik hajtja a vásárlást
A Daikin adatai szerint 2022 óta mintegy 1,4 millió klímát adtak el: előbb a rezsiszabályok változása, majd a tomboló nyári hőség miatt. A döntési folyamat gyakran ennyi:
„Mindegy, mennyibe kerül, csak jöjjön valaki és rakja fel!”
Sok helyen klíma van – vakolat nincs
Egyre több településen látni olyan házakat, ahol a fal vakolatlan, a tető romos, de a kültéri klímaegység már fenn van. A nem szigetelt épületek nyáron kifelé hűtenek, télen kifelé fűtenek – miközben a számlán ez alig látszik a kvóta miatt.
Klíma helyett inkább hőszigetelt házat vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Már többet fűtünk, mint hűtünk
A gyártói adatok szerint sokan a klímát ma már fő fűtési módként használják – nem csak ősszel vagy tavasszal, hanem télen is, akár napi 16–24 órában. A rezsiszabályok után a vevők több mint fele eleve fűtési céllal vesz klímát.
Energetikai állapot: katasztrofális
A magyar lakóingatlanok kb. 80 százaléka G, H vagy I energiaosztályú. A Habitat for Humanity szerint legalább C kategóriába kellene felhozni az épületeket – amelyek harmadannyi energiát fogyasztanak. Már az is számít, ha valaki 1 fokkal csökkenti a fűtést: ez kb. 7% megtakarítást hoz.
Klíma gyors és olcsó – felújítani drága
A mélyfelújítás
-
szigetelést
-
nyílászárócserét
-
fűtéskorszerűsítést igényel.
Ez drága és időigényes. Ezzel szemben a klíma gyors, azonnali megoldás – és rövid távon „jó üzletnek” látszik.
Érkezik az épületfelújítási útlevél
Az új koncepció nemcsak állapotot mérne fel, hanem teljes felújítási tervet készítene lépésről lépésre. Ez viszont várhatóan 100 ezer forint felett lesz. Klímaszereléshez aligha lesz kötelező, de nagyobb felújításoknál sokat segíthet – főleg ha támogatással elérhető lesz a rászorulóknak.
A nagy ellentmondás
A rezsicsökkentés és kvóták rövid távon védőhálóként működnek, de közben csökkentik a felújítási motivációt. A legszegényebbek élnek a legenergiapazarlóbb házakban – és ők azok, akik a legkevésbé férnek hozzá tervezéshez, korszerűsítéshez.
A lényeg
Egyre több a klíma, egyre több az elektromos fűtés – de az épületek továbbra is „energiavödrök”. Ha ezen nem változtatunk, a klíma nem megoldás lesz, hanem csak tünet.
