Nem hittük volna, de az EU legfrissebb lakhatási jelentése egészen kijózanító képet fest az európai valóságról: milliók nem képesek megfelelően fűteni otthonukat – és sokak számára a saját lakás inkább túlzsúfolt, kényelmetlen menedék, mint biztonságos otthon - derül ki a Portfolio cikkéből.
Elképesztő számok a túlzsúfoltságról
2024-ben ugyan javult a helyzet 2010-hez képest, mégis: az európai lakosság 17%-a él túlzsúfolt lakásban.
Ez azt jelenti, hogy sokan ma sem férnek el normálisan a saját otthonukban.
A legdurvább adatok:
-
Románia: 41%
-
Lettország: 39%
-
Bulgária: 34%
És kik élnek legkomfortosabban tér szempontból?
-
Ciprus: 2%
-
Málta: 4%
-
Hollandia: 5%
Magyarország 2024-es adatán látszik leginkább az EU-s szinthez való felzárkózás: 14,6% él túlzsúfolt körülmények között.
„Nem tudjuk kifizetni a meleget” – a fűtés, ami luxussá vált
Ez a legmegrázóbb rész az egész jelentésből: az unió lakosságának 9%-a nem tudta megfelelően fűteni az otthonát tavaly.
Szégyenfoltok a térképen:
-
Bulgária: 19%
-
Görögország: 19%
-
Litvánia és Spanyolország: 18%
Magyarországon ez az arány: csak 6%, ami az EU egyik jobb mutatója.
A dícsőséglista legjei:
-
Finnország
-
Szlovénia
-
Lengyelország
3% alatt!
Ingatlant vennél korszerű fűtésrendszerrel? Ide kattints!
Diszkrimináció lakáskereséskor – igen, 2024-ben még mindig
Európában, aki az elmúlt 5 évben lakást keresett, közel 6% tapasztalt hátrányos megkülönböztetést ár, származás, életkor, vagy családi állapot alapján.
A „fekete lista”:
-
Spanyolország: 9%
-
Szlovénia: 9%
Pozitív kivételek:
-
Magyarország: <1%
-
Horvátország: <1%
-
Olaszország: <1%
-
Románia: <1%
Lakhatás vagy túlélőmód?
Az unió nagyvárosaiban élők majdnem 10%-a, vidéken pedig 6%-a olyan háztartásban él, ahol a lakhatási költség meghaladja a jövedelem 40%-át.
Nagyvárosi lakáskiadási horror:
-
Görögország: 29%
-
Dánia: 23%
Vidékiek kínjai:
-
Görögország: 28%
-
Németország: 11%
Az EU-s háztartások tavaly a bevételük átlagosan 19%-át költötték lakhatásra, de:
-
Görögország: 36%
-
Dánia: 26%
-
Svédország és Németország: 25%
Adósságspirál: pénz már nincs, de számlák igen
Ez az adat sokkolt mindenkit: az EU lakosságának 9%-a olyan háztartásban él, ahol jelzálog-, bérleti vagy közüzemi tartozás halmozódott fel.
És a drámai rangsor:
-
Görögország: 43%
-
Bulgária: 19%
-
Románia: 15%
Ezzel szemben:
-
Csehország: 3%
-
Hollandia: 4%
-
Lengyelország: 4%
Összességében az adósságcsapda 2010-hez képest EU-szinten javult, a hátralékosok aránya 12%-ról 9%-ra csökkent.
Az építőipar: megmentő vagy új válsághordozó?
2024-ben az építőszektor részesedése az EU gazdaságában 5,5% volt.
Ahol dübörög az építkezés:
-
Románia: 8,8%
-
Szlovákia: 8,6%
-
Horvátország: 7,7%
Ahol viszont alig:
-
Görögország: 2,2%
-
Írország: 2,7%
-
Málta: 3,8%
Mi a tanulság?
Hiába csökkent a túlzsúfoltság és a hátralékos háztartások száma, az EU-ban még mindig milliók élnek úgy, hogy vagy fáznak, vagy a lakhatás viszi el a fizetés felét, vagy láthatatlan akadályokba ütköznek lakáskeresés során.
A lakhatás Európában ma már nem pusztán gazdasági kérdés – hanem társadalmi igazságtalanság, energiahatékonysági probléma, és identitáskérdés.
Energiatakarékos házat, lakást vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
