Spanyolország kemény üzenetet küldött a rövid távú lakáskiadás óriásainak. A hatóságok 64 millió eurós bírságot szabtak ki az Airbnb-re, miután a platform engedély nélkül hirdetett turisztikai szálláshelyeket. A lépés nem elszigetelt eset: egyre erősebb politikai és társadalmi nyomás nehezedik azokra a szolgáltatásokra, amelyek a kormány szerint súlyosbítják a lakhatási válságot - olvashatjuk a Portfolio oldalán.
A baloldali spanyol kormány, valamint több önkormányzat és regionális hatóság régóta próbálja visszaszorítani az Airbnb-hez és a Booking.com-hoz hasonló platformokon zajló rövid távú lakáskiadást. A döntéshozók szerint ezek a modellek csökkentik a helyiek számára elérhető megfizethető lakások számát, miközben felhajtják az árakat a nagyvárosokban és a turisztikailag frekventált térségekben, Spanyolországban.
A hatóságok szerint az Airbnb júliusban mintegy 65 ezer jogsértő hirdetést volt kénytelen eltávolítani, amelyeket engedély nélkül, a szabályokat megszegve tettek közzé. A most kiszabott bírság az illegális hirdetésekből származó nyereség hatszorosának felel meg, ami egyértelmű jelzés a piac többi szereplője felé is.
Ez a második legnagyobb összeg, amelyet a spanyol fogyasztóvédelmi tárca valaha megállapított – erősítette meg Pablo Bustinduy fogyasztóvédelmi miniszter. A minisztérium szerint az intézkedés célja egyértelmű: a lakhatási válság kezelése és a spekulatív gyakorlatok visszaszorítása.
Az Airbnb nem hagyta szó nélkül a döntést. A vállalat fellebbezést nyújtott be, és közleményében hangsúlyozta, hogy a minisztérium lépései szerintük ellentétesek a hatályos spanyol jogszabályokkal, ezért bíróságon támadják meg a bírságot. A cég ugyanakkor elismerte, hogy júliusban megváltoztak a rövid távú bérbeadás szabályai, és állításuk szerint azóta együttműködnek a lakásügyi minisztériummal az új regisztrációs rendszer kialakításában. Január óta több mint 70 ezer hirdetés kapott nyilvántartási számot.
A spanyol kormány szerint azonban a probléma ennél mélyebb. „Emberek ezrei élnek a létminimum határán a lakhatási költségek miatt, miközben néhányan meggazdagodnak olyan üzleti modellekből, amelyek kiszorítják az embereket az otthonaikból” – fogalmazott Bustinduy.
A kérdés már nem az, hogy szabályozzák-e a rövid távú lakáskiadást Spanyolországban, hanem az, meddig tűrik még az államok a lakhatási válságot súlyosbító platformmodelleket.
