Elfogyott a türelem. Egy nemzetközi jogvédő szervezet szerint a magyar állam olyan szabályokat engedett szabadjára, amelyek csendben, de hatékonyan zárnak ki embereket településekről – most pedig Brüsszelhez fordultak segítségért - számolt be oldalán a Portfolio.
Az Amnesty International panaszt nyújtott be az Európai Bizottság felé a 2025 nyarán elfogadott, helyi önazonosság védelméről szóló törvény és az arra épülő önkormányzati rendeletek miatt. Állításuk szerint a jogszabály látszólag semleges, a gyakorlatban viszont súlyosan diszkriminatív, különösen a hátrányos helyzetű és roma közösségeket érinti.
Ki döntheti el, ki költözhet be egy településre?
A vitatott törvény felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy:
• korlátozzák az ingatlanvásárlást
• feltételekhez kössék a letelepedést
• pénzügyi hozzájárulást kérjenek a beköltözőktől
• vagy akár teljesen megakadályozzák a lakóhely létesítését
A szabályszegésnek komoly következményei vannak:
• az érintett ingatlan-adásvétel semmissé válhat
• a „szabálytalanul” beköltözőket bírság sújthatja
December elejéig mintegy 180 település élt is ezekkel az eszközökkel
A „helyi önazonosság védelméről” szóló törvény hatására már több település is élt a szigorítás lehetőségével. Mezőkeresztes, Újlengyel, Kiskunhalas, Sátoraljaújhely, Rajka, Hugyag, Abony és Balatonföldvár már korábban is bevezetett különféle korlátozásokat a beköltözők számára.
A legszigorúbb gyakorlat eddig Vizslás nevéhez köthető: itt a letelepedéshez nem elegendő az anyagi háttér, jövedelemigazolást, erkölcsi bizonyítványt és személyes meghallgatást is előírnak. Sátoraljaújhely esetében a magyar nyelvtudás igazolása is feltétel, míg Törökbálint olyan betelepülési hozzájárulást határozott meg, amely akár az 5 millió forintot is elérheti.
Papíron mindenkire vonatkozik – a valóságban nem
A helyi rendeletek gyakran olyan feltételeket írnak elő, mint:
• büntetlen előélet igazolása
• aktív munkaviszony vagy TB-jogviszony
• rendszeres jövedelem
• meghatározott végzettség vagy szakképzettség
• köztartozás-mentesség
• gyermekeknél intézménylátogatási igazolás
Emellett:
• minimális lakásméretet határoznak meg
• egy főre jutó lakóterületet szabnak meg
• és sok helyen betelepülési hozzájárulást is kérnek
Az Amnesty szerint ezek a feltételek nem egyformán teljesíthetők mindenki számára, így a szabályozás aránytalanul sújtja:
• az alacsony jövedelmű családokat
• a társadalmi peremre szorult csoportokat
• különösen a roma lakosságot
Uniós jogot sérthet a magyar szabályozás?
A jogvédők szerint a törvény több uniós alapelvvel is szembemegy:
• korlátozza a személyek szabad mozgását
• akadályozza a tőke szabad áramlását
• sérti a jogbiztonság és az előreláthatóság elvét
• teret adhat önkényes hatósági döntéseknek
Ezért a szervezet kötelezettségszegési eljárást sürget, és azt kéri Brüsszeltől, hogy vizsgálja meg:
• a magyar törvényt
• az arra épülő helyi rendeleteket
• és azt, hogy ki döntheti el végső soron, ki hol élhet Magyarországon
A valódi kérdés nem jogi, hanem társadalmi
A vita már régen nem csak szabályokról szól. Hanem arról, hogy:
• lehet-e lakóhelyhez jutást feltételekhez kötni
• megengedhető-e közvetett kizárás „semleges” szabályokkal
• és hol húzódik a határ a helyi önrendelkezés és a diszkrimináció között
A válaszra most Brüsszelben keresik a megoldást – a következmények pedig jóval túlmutathatnak egyetlen törvényen.
