Minden hatodik európai túlzsúfolt otthonban él – de vajon hol állunk mi ebben a nyomasztó rangsorban? Az Eurostat friss adatai olyan képet rajzolnak ki, ami jóval sötétebb, mint amit elsőre gondolnánk - tájékoztatott az Economx. Miközben egyes országok látványosan javítottak, máshol szinte változatlan a helyzet, és van, ahol egyenesen romlik. Spoiler: a fiatalok különösen rosszul jártak.
Mit jelent valójában az, hogy „túlzsúfolt” egy lakás?
Nem arról van szó, hogy kicsit kisebb a nappali a kelleténél. A statisztikák szerint túlzsúfolt az a lakás, ahol
nincs külön szobája minden felnőttnek vagy párnak,
három vagy több 12 év alatti gyermek alszik egy szobában,
a 12–17 éveseknek nincs saját szobájuk, vagy legfeljebb egy azonos nemű testvérrel osztozhatnak rajta.
Ez nemcsak kényelmetlenség. Stresszhez, alvászavarhoz, egészségügyi problémákhoz vezethet, és hosszú távon a mentális jólétet is rombolja.
Az EU-ban minden hatodik ember így él – és ez nem túlzás
2024-ben az Európai Unió lakosságának 16,9 százaléka, vagyis közel minden hatodik ember élt túlzsúfolt háztartásban. Bár ez valamivel jobb, mint tíz éve, az eltérések országonként brutálisak.
És Magyarország?
Nem sokkal jobb a helyzet az uniós átlagnál. Nálunk a lakosság 14,6 százaléka, vagyis nagyjából minden hetedik ember él túlzsúfolt lakásban. Ez európai összevetésben középmezőnynek számít – de ettől még aligha megnyugtató.
A fiataloknál jön az igazi hidegzuhany
Ha azt hinnéd, hogy azt a legidősebb vagy legszegényebb rétegek érzik meg leginkább, akkor meglepődsz.
A 15–29 éves magyar fiatalok körében minden harmadik túlzsúfolt lakásban él. Ez jóval rosszabb, mint az országos átlag, és az EU-s fiatalok átlagánál is kedvezőtlenebb adat.
Vagyis miközben önállósodnának, tanulnának, dolgoznának, családot terveznének, sokan még mindig gyerekkori körülmények között, szűk térben ragadnak.
Van, ahol minden harmadik ember zsúfoltan él
Az európai térképre nézve azonnal kirajzolódik a kelet–nyugat törésvonal.
Romániában tízből négy ember él túlzsúfoltan. Lettország, Bulgária, Lengyelország és Horvátország sem sokkal jobb helyzetben van – ezekben az országokban 30 százalék felett van az arány.
Ezzel szemben Cipruson, Máltán vagy Hollandiában szinte luxusnak számít a térhiány: itt alig néhány százalék érintett.
Magyarország javított – de ez nem ok az ünneplésre
A jó hír: az elmúlt öt évben Magyarországon csökkent a túlzsúfoltság aránya, közel 6 százalékponttal.
A rossz hír: még így is több százezer ember él szűkös körülmények között, és a fiatalok helyzete továbbra is kritikus.
Ráadásul miközben egyes országok gyorsan javítanak, máshol – például a digitális mintadiáknak tartott Észtországban – romlott a helyzet. Ez jól mutatja: a lakhatási válság nem oldódik meg magától.
A tanulság, amit nehéz lenyelni
A túlzsúfolt lakás nem csak statisztika. Mindennapi feszültség, kompromisszumok sora és hosszú távú következmények. Bár Magyarország nem áll a legrosszabb helyen, a számok világosan jelzik:
a lakhatási probléma nem múlt idő, és különösen a fiatal generációt szorítja sarokba.
A kérdés már csak az:
meddig lehet ezt egy „átmeneti állapotként” kezelni?
