Mint ismeretes egy újévi tűzeset Svájcban, Crans-Montanában negyven ember életét követelte egy szórakozóhelyen. A tragédia nemcsak a helyi közvéleményt rázta meg, hanem egész Európában újra felszínre hozta a kérdést: vajon valóban felkészültek vagyunk az ilyen katasztrófák megelőzésére? Erre reagálva adott ki közleményt a Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, amely a hazai tűzmegelőzés állapotát és hiányosságait vette górcső alá - tájékoztatott a Magyar Építők.
A felelősség sokszereplős, mégis széttartó
Az ÉVOSZ álláspontja szerint a tűzmegelőzés nem egyetlen szereplő feladata, hanem tervezők, kivitelezők, üzemeltetők és hatóságok közös felelőssége. A jelenlegi jogszabályi környezet azonban az alapvető felelősséget elsősorban a szakma szereplőire hárítja, miközben a hatósági kontroll az elmúlt években jelentősen visszaszorult.
A szövetség hangsúlyozza: a tűzbiztonság nem lehet költségcsökkentési kérdés. Bár a gazdasági nyomás sokszor erős kísértést jelent az egyszerűsítésre vagy a spórolásra, a megelőzést szolgáló műszaki megoldásokból engedni hosszú távon súlyos következményekkel járhat.
Kevesebb ellenőrzés, nagyobb kockázat
Új létesítmények esetében ma jellemzően tudomásulvételi eljárások működnek a klasszikus hatósági engedélyezés helyett. Ez ugyan gyorsabbá és adminisztratív szempontból egyszerűbbé teszi az építési folyamatot, de egyben jelentősen növeli a tervezők, kivitelezők és üzemeltetők felelősségét is.
Az ÉVOSZ szerint a megrendelők és az üzemeltetők még akkor sem tudják átvállalni a jogalkotásból és az ellenőrzési rendszerből fakadó hiányosságokat, ha tisztában vannak saját kötelezettségeikkel. A rendszer így könnyen hagyhat olyan réseket, amelyek csak egy tragédia bekövetkeztekor válnak láthatóvá.
Elavult közösségi terek, ismeretlen kockázatok
A szövetség vélelmezi, hogy Magyarországon is számos olyan közösségi rendeltetésű épület működik, amely nem felel meg sem a korszerű elvárásoknak, sem esetenként még a jelenleg hatályos tűzmegelőzési előírásoknak sem. Éppen ezért indokoltnak tartanak egy átfogó, országos szintű felülvizsgálatot, különösen a nagy befogadóképességű közösségi létesítmények esetében.
Felmerül azonban a kritikus kérdés: van-e ehhez elegendő szakember és intézményi kapacitás? Az ÉVOSZ válasza egyértelműen óvatos. Jelenleg sem tervezői, sem kivitelezői, sem hatósági oldalon nem áll rendelkezésre elegendő erőforrás egy teljes körű „tűzvédelmi leltár” elkészítéséhez és a szükséges beavatkozások végrehajtásához.
Ingatlant vennél vagy eladnál? Látogass el az Ingatlantájolóra!
Képzés nélkül nincs megelőzés
A közlemény külön kiemeli a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök szerepét, akiknek tűzvédelmi felkészültsége kulcsfontosságú. Az ÉVOSZ szerint ezen a területen elengedhetetlen a képzések megerősítése és bővítése.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen indított mérnöki és felnőtt-továbbképzési programok tapasztalatai azt mutatják, hogy bár van érdeklődés és szakmai igény, a megfelelően felkészült szakemberek száma továbbra is szűk keresztmetszetet jelent. A korszerű tűzmegelőzés ugyanis nemcsak technikai kérdés, hanem naprakész jogi ismereteket, eljárási rutint és egyértelmű jogosultsági kereteket is megkövetel.
Jogszabályi újragondolás nélkül nincs előrelépés
Mindezek alapján az ÉVOSZ szükségesnek tartja a hazai tűzvédelmi jogszabályok és jogosultsági rendeletek átfogó felülvizsgálatát. A svájci tragédia intő jel: a megelőzés nem utólagos feladat, hanem olyan rendszer, amely csak akkor működik, ha minden eleme – a szabályozástól a képzésen át az ellenőrzésig – valóban összehangolt.
