Valódi irányváltást hozott az elmúlt év a magyar kereskedelmi ingatlanpiacon. A hosszú ideje visszafogott, bizonytalan időszak után ismét érdemi élénkülés látszik a befektetésekben, ami nemcsak a számokban, hanem a befektetői stratégiák átalakulásában is megjelenik. A piac 2024-es mélypontját követően 2025 már egyértelműen a korrekció és az újrapozícionálás éve lett - olvashatjuk a Portfolio oldalán.
A Colliers sajtótájékoztatóján bemutatott elemzés szerint – amelyet Zelles-Görgey Balázs, a vállalat Capital Markets üzletágának vezetője ismertetett – a tavalyi teljes befektetési volumen elérte a 881 millió eurót. Ez több mint 117 százalékos növekedést jelent a 2024-es rekordalacsony, volatilis évhez képest, és sok piaci szereplő számára azt jelzi: a befektetők visszatértek.
Hazai tőke viszi a hátán a piacot
A fellendülés motorját továbbra is elsősorban a magyar befektetők adják. A teljes tranzakciós volumen közel 64 százaléka hazai vásárlókhoz köthető, miközben a nemzetközi szereplők egyelőre óvatosabbak maradtak. Ennek oka összetett: globális bizonytalanságok, régiós kockázatok és lokális tényezők egyaránt fékezik a külföldi tőkét.Magyarország továbbra is magasabb országkockázati felárral szerepel a régióban, ami visszafogja a nagyobb, hosszú távra tervező nemzetközi alapokat. Ennek ellenére a piac nem állt le, inkább átrendeződött: a tranzakciók gerincét stabil, jól beárazható eszközök adták.
Iroda, hotel, logisztika: ezeket keresték tavaly
A befektetések túlnyomó része három szegmensben koncentrálódott. Az irodapiac adta a volumen több mint felét, mintegy 50,8 százalékkal, ezt követte a szállodai szektor 18,3 százalékos, majd az ipari és logisztikai ingatlanok 17,4 százalékos részesedéssel. Ez jól mutatja, hogy a befektetők elsősorban a kiszámítható bevételt és a hosszabb távú bérleti struktúrákat keresték.Régiós kitekintés: Lengyelország és Csehország már előrébb jár
A közép-európai régió más piacain még látványosabb volt az élénkülés. Lengyelországban és Csehországban az éves tranzakciós volumen 2024-ben 4,5 milliárd euró körül alakult. Csehországban továbbra is a hazai befektetők és alapok dominálnak, míg Lengyelországban éppen most formálódik egy erős belső befektetői réteg.Ugyanakkor a lengyel piacon a vevők 85–90 százaléka még mindig külföldi, köztük jelentős számban régiós befektetők – nem ritkán magyar szereplők – is megjelennek. Ez a régiós tőkeáramlás a következő években is meghatározó maradhat.
2026-ra újra megindulhat a nemzetközi tőke
A Colliers várakozásai szerint 2026-ban is a határokon átívelő befektetések dominálják majd a régiót. Amennyiben rendeződik az uniós források körüli helyzet és javul a makrogazdasági környezet, az év második felében élénkebb tőkebeáramlás indulhat meg Magyarország irányába is.A befektetők fókuszába egyre inkább a core-plus és defenzív jövedelmi stratégiák kerülhetnek. Ide tartoznak az élelmiszer-kiskereskedelmi ingatlanok, a hosszú bérleti idejű, prime logisztikai csarnokok, valamint az erős bérlői háttérrel rendelkező, jó minőségű irodák.
Irodák: nem eltűnnek, hanem átalakulnak
A másodlagos eszközök, különösen az irodák továbbra is vonzó hozamot kínálhatnak, de egyre gyakrabban jelenik meg az átalakítás és funkcióváltás mint befektetési stratégia. Budapesten több esetben is napirenden van, hogy jó lokációjú irodaházakból lakófunkció, szálláshely vagy vegyes hasznosítás valósuljon meg. Ez a trend a következő években még erősödhet.A logisztikai és ipari szegmensben a távol-keleti cégek várhatóan továbbra is aktívak maradnak, elsősorban végfelhasználóként, ami stabil keresletet biztosít a modern csarnokok iránt.
