Sokan óriási rohamra számítottak, amikor megnyílt a lehetőség, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat lakáscélra is fel lehessen használni. A friss adatok azonban meglepő képet mutatnak: a tagok kis része lépett, viszont aki igényelt, az átlagosan több millió forintot vett ki. Az is kiderült, mire ment el a pénz legnagyobb része - derül ki az Economx cikkéből.
Amikor ideiglenesen engedélyezték, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat ingatlancélra is fel lehessen használni, sokan arra számítottak, hogy tömegek mozgatják majd meg a számláikat. A most publikált pénztári adatok viszont jóval visszafogottabb aktivitást jeleznek. A többség inkább érintetlenül hagyta a nyugdíjra félretett pénzét, miközben egy szűkebb kör komoly összegeket mozgósított.
Nem indult meg a nagy pénzkiáramlás
A lehetőség egy éven át állt nyitva, ez idő alatt lehetett lakásvásárlásra, felújításra vagy hiteltörlesztésre kérni kifizetést a nyugdíjpénztári megtakarításból. A várakozások több száz milliárdos megmozdulásról szóltak, ehhez képest a tényleges igénylések száma és volumene jóval alacsonyabb lett.
A pénztárak többségénél a tagság nagyjából 5-6 százaléka élt a lehetőséggel. Volt olyan intézmény, ahol ez az arány kicsivel magasabbra kúszott, de sehol nem beszélhetünk tömeges pénzkivonásról. Az adatok alapján a legtöbb pénztárnál kezelhető maradt a terhelés, és a likviditási kockázatok sem nőttek meg érdemben.
Házat, lakást vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Átlagosan milliókat vettek ki – de volt, aki tarolt
Bár a kérelmezők aránya alacsony maradt, az igényelt összegek már korántsem voltak aprók. Az átlagos lakáscélú kifizetés nagyjából 2 millió forint körül alakult, pénztártól függően kisebb eltérésekkel.
Egyes pénztáraknál az átlag ennél is magasabb volt, és előfordultak kiugró, húszmillió forint feletti egyedi kifizetések is. A skála rendkívül széles: volt, aki csak néhány tízezer forintot használt fel, mások komplett felújítási vagy hitelcsökkentési stratégiát építettek a nyugdíjpénzből kivett összegre.
Nem egy esetben ugyanaz a pénztártag több alkalommal is élt a lehetőséggel, vagyis tudatosan, több lépésben hívta le az összeget.
Nem lakásvásárlásra ment el a pénz nagy része
Sokan arra számítottak, hogy a nyugdíjpénztári pénzek elsősorban lakásvásárlásnál jelennek meg önerőként, a valóság azonban mást mutat. A legnépszerűbb felhasználási cél messze a lakásfelújítás és korszerűsítés lett.
A statisztikák szerint a kifizetések több mint fele valamilyen felújítási, bővítési vagy modernizálási munkához kapcsolódott. Ezt követte a jelzáloghitelek előtörlesztése és végtörlesztése, míg az ingatlanvásárlás csak a harmadik helyre került a célok listáján.
Ez arra utal, hogy a pénztártagok inkább a meglévő ingatlanjuk állapotán javítottak, vagy a hitelterheiket csökkentették, nem pedig új lakásba ugrottak bele a nyugdíjmegtakarítás terhére.
Miért maradt el a roham?
A szakértői értékelések szerint több oka lehet annak, hogy a vártnál kevesebben nyúltak hozzá a nyugdíjcélú megtakarításukhoz. Egyrészt sok tag továbbra is hosszú távú biztonsági tartalékként tekint erre az összegre, és nem szívesen bontja meg. Másrészt a lakáspiaci árak és a felújítási költségek emelkedése miatt a kivett pénz sok esetben önmagában nem jelentett volna elég erős megoldást.
A jegybank korábbi adatai is azt mutatták, hogy az első háromnegyed évben a tagok alig néhány százaléka élt a lehetőséggel, és a teljes kifizetési összeg messze elmaradt az előzetes becslésektől.
Erős üzenet a megtakarításokról
A számok végül egy fontos üzenetet hordoznak: a nyugdíjpénztári tagok többsége nem tekintette gyorsan elkölthető forrásnak a félretett pénzét. Hiába volt adott az ingatlancélú felhasználás lehetősége, a többség inkább kitartott az eredeti, hosszú távú nyugdíjcél mellett.
Ez a trend arra utal, hogy a lakosság egy része tudatosan külön kezeli a lakáscélú és a nyugdíjcélú tartalékokat – még akkor is, amikor rövid időre megnyílik a kapu az átcsoportosításra.
Eladnád ingatlanodat? A hatékony ingatlanhirdetésért kattints ide!
