Egyre több magyar fiatal számára válik elérhetetlenné a saját lakás. A növekvő ingatlanárak, az infláció és a bizonytalan munkaerőpiac miatt sokan újragondolják, hogy egyáltalán érdemes-e lakást vásárolni. Miközben Magyarországon továbbra is a hitellel támogatott lakásvásárlás a fő irány, Nyugat-Európában egyre inkább a szabályozott bérlakásrendszer biztosít stabil és megfizethető lakhatást milliók számára - írja cikkében az Economx. A kérdés egyre gyakrabban merül fel: vajon itthon is működhetne a bécsi vagy koppenhágai modell?
Egyre nehezebb az első lakás megszerzése
A saját lakás sokáig a stabil felnőtt élet egyik alapköve volt Magyarországon. Az első lakást vásárlók ezért mindig kiemelt szerepet kaptak az ingatlanpiacon.
Ma azonban a helyzet jóval összetettebb. A globális lakhatási válság, az infláció és az ingatlanárak emelkedése teljesen új környezetet teremtett. Egyre több fiatal számára már nem magától értetődő, hogy saját lakást vásároljon.
Az is sokat számít, hogy az egyes országok milyen eszközökkel támogatják a lakhatást. Magyarországon elsősorban a lakásvásárlást ösztönző programok dominálnak, például a CSOK vagy a kedvezményes, akár 3 százalékos lakáshitel. Más országokban viszont inkább a megfizethető bérlakásrendszer kap hangsúlyt.
Ingatlant vennél Otthon Starttal? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
A generációk lakhatási céljai is változnak
A lakhatással kapcsolatos elképzelések generációról generációra is változnak.
A baby boomer generáció számára a saját lakás megszerzése szinte alapvető életcél volt a karrier és a családalapítás mellett.
Az X- és Y-generáció már több gazdasági válságot élt át, ezért sokan későbbre halasztották az első lakásvásárlást.
A most piacra lépő Z-generáció viszont egészen más szemlélettel közelít a kérdéshez. A home office és a digitális munkavégzés elterjedése miatt sokan rugalmasabb életformát keresnek, amelyben a lakás nem feltétlenül egy életre szóló befektetés.
Sokan nem szeretnének évtizedekre eladósodni egy lakáshitel miatt, különösen bizonytalan gazdasági környezetben.
Új lakhatási modellek jelennek meg
Ha a saját tulajdon nem mindenki számára reális vagy kívánatos cél, akkor a bérlakáspiac szerepe felértékelődik.
Egyre több alternatív megoldás jelenik meg:
• közösségi lakásbérlés, amikor többen bérelnek egy nagyobb lakást
• olyan lakóközösségek, ahol a privát lakások mellett közösségi szolgáltatások is működnek
• közös ingatlanvásárlás barátokkal vagy családtagokkal
A Z-generáció nagyobb mobilitása és a gyermekvállalás későbbre tolódása miatt a lakás már nem feltétlenül a jövőkép központi eleme, hanem inkább az életstílus egyik része.
Venni vagy bérelni?
A lakáspiacon továbbra is az egyik legfontosabb kérdés, hogy érdemesebb-e vásárolni vagy bérelni.
A bérlés előnye, hogy nem igényel nagy kezdőtőkét, és könnyebb költözni, ha a munkahely vagy az élethelyzet megváltozik.
A vásárlás viszont hosszú távon vagyont jelenthet. Az ingatlan értéke az évek során nőhet, és ha a hitelt visszafizetik, a havi lakhatási költségek is jelentősen csökkenhetnek.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban átlagosan a lakosság közel 70 százaléka él saját tulajdonú lakásban. Ugyanakkor hatalmas különbségek vannak az egyes országok között.
A legmagasabb arány:
• Románia – 94,3%
• Szlovákia – 93,1%
• Magyarország – 91,6%
Ezzel szemben például Németországban csak 47,2 százalék él saját tulajdonú lakásban.
Az önerő továbbra is hatalmas akadály
A lakásvásárlást segítő programok, például az Otthon Start hitel, csökkenthetik a törlesztőrészleteket. Sok fiatal azonban még így is komoly nehézségekkel szembesül.
A legnagyobb akadály gyakran az önerő előteremtése.
Az infláció és a növekvő megélhetési költségek mellett sok fiatal számára nehéz jelentős megtakarítást felhalmozni. A kezdő fizetések pedig sok esetben nem tartanak lépést a lakásárak emelkedésével.
Emiatt sokan inkább a bérlés felé fordulnak.
Bécsben már működik a megoldás
Nyugat-Európában több országban is sikeresen működik a szabályozott bérlakásrendszer.
Az egyik legismertebb példa Bécs, ahol a lakásállomány közel háromnegyede bérlakás, és ezek több mint fele önkormányzati tulajdonban van.
A bérleti díjak szabályozottak és kiszámíthatók, a lakások pedig jó minőségűek és energiahatékonyak. Ez stabil lakhatást biztosít a fiatalok számára anélkül, hogy hosszú távú hitelbe kellene eladósodniuk.
Hasonló megoldások működnek Dániában is, ahol a bérleti díj sok esetben a jövedelemhez igazodik.
Mi lehet a magyar modell?
A szakértők szerint a magyar lakáspolitika jövője valószínűleg egy köztes megoldás lehet.
A kedvezményes hitelek továbbra is segíthetik azokat, akik hosszú távon saját lakást szeretnének. Ugyanakkor a bérlakásprogramok fejlesztése rugalmasabb alternatívát kínálhat a fiatal generáció számára.
A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a kiegyensúlyozott lakáspolitika egyszerre biztosíthat lakhatási biztonságot és fenntartható ingatlanpiaci működést.
A kérdés már csak az: Magyarország mikor lép ebbe az irányba?
