A lakhatási válság Európa-szerte egyre komolyabb kérdés, és Magyarországon is mind gyakrabban merül fel: a saját tulajdon megszerzését kell támogatni, vagy inkább szociális bérlakásokat kellene építeni? Miközben a magyar lakosság döntő többsége saját ingatlanban él, több százezer ember számára mégis bizonytalan a lakhatás. A vita azonban nemcsak pénzügyi kérdés: sok esetben az életvezetési nehézségek és a társadalmi környezet is komoly szerepet játszik - olvashatjuk az Economx cikkében.
Magyarországon a saját lakás számít biztonságnak
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon rendkívül magas a saját tulajdonban élők aránya: a lakosság mintegy 92 százaléka saját ingatlanban lakik, miközben az Európai Unió átlaga 68 százalék körül alakul.
A hazai lakáspolitika ezért hagyományosan a tulajdonszerzést támogatja. Az otthonteremtési programok, családtámogatások és kedvezményes hitelek – köztük az Otthon Start program – mind azt a célt szolgálják, hogy minél többen saját ingatlanhoz juthassanak.
A kormányzati álláspont szerint ennek kulturális okai is vannak: Magyarországon sokan a saját lakást tekintik az anyagi és családi biztonság egyik alapjának.
Ingatlant vennél Otthon Starttal? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Mi történik azokkal, akik nem tudnak lakást vásárolni?
A lakhatási problémák azonban jóval szélesebb kört érintenek annál, mint akiknek nincs saját lakásuk. A statisztikák szerint sokan élnek bizonytalan vagy rossz minőségű lakhatási körülmények között.
A becslések alapján:
• a lakosság 8–10 százaléka él súlyos anyagi nélkülözésben
• 12–13 százalék jövedelmi szegénységben
• közel 2 millió ember gazdaságilag instabil helyzetben
Ez nem feltétlenül jelent teljes elszegényedést, de azt igen, hogy egy váratlan kiadás – például egy javítás vagy rezsinövekedés – azonnali pénzügyi válságot okozhat.
Lakhatási nehézségek akár hárommillió embert is érinthetnek
A lakhatási szegénység fogalma jóval tágabb annál, mint hogy valakinek nincs saját ingatlana. Ide tartoznak azok is, akik:
• rossz minőségű lakásban élnek
• energiaszegénységgel küzdenek
• rendszeresen nehezen fizetik a rezsit
• túlzsúfolt vagy nem megfelelő állapotú lakásban laknak
A Habitat for Humanity Magyarország becslése szerint a lakosság mintegy 30 százalékát érinti a lakhatási szegénység valamely formája, ami közel egymillió háztartást jelent.
A lakhatási válság gyökerei a 2008-as válságig nyúlnak vissza
A jelenlegi helyzet hátterében több tényező áll. A szakértők szerint a problémák egyik fontos kiindulópontja a 2008-as gazdasági válság, amikor a lakáshitelezés és az építőipar is jelentősen visszaesett.
A válság után a lakásfejlesztések óvatosabbá váltak, ami hosszú távon csökkentette az új lakások számát. Később a helyzetet tovább nehezítette:
• az építőanyagok drágulása
• a munkaerőköltségek növekedése
• az Airbnb terjedése a nagyvárosokban
• az infláció és a kamatemelkedések
Ezek együtt vezettek oda, hogy a lakásárak és a bérleti díjak sok helyen gyorsabban nőttek, mint a bérek.
Újépítésű lakást keresel? Ide kattints!
Más szervezetek szerint több bérlakásra lenne szükség
A lakáspolitika megítélésében jelentős véleménykülönbségek vannak. Egyes szakmai szervezetek szerint a jelenlegi támogatási rendszer nem elsősorban a rászorulókat segíti, hanem szélesebb körben osztja szét a támogatásokat.
A Habitat for Humanity elemzése szerint a lakhatásra fordított állami kiadások nagy része nem célzott támogatás, ezért kevésbé segíti a legsérülékenyebb társadalmi csoportokat.
A szervezet szerint Magyarországon az egyik legnagyobb probléma az, hogy nagyon kevés a szociális bérlakás.
Drasztikusan csökkent az önkormányzati lakások száma
A rendszerváltás óta az önkormányzati bérlakásállomány jelentősen visszaesett.
• 2000-ben még 176 ezer önkormányzati lakás volt
• 2024-re ez a szám 100 ezer alá csökkent
Ráadásul ezeknek csak egy része működik klasszikus szociális bérlakásként.
Ez azt jelenti, hogy azok számára, akik sem lakást vásárolni, sem piaci alapon bérelni nem tudnak, nagyon kevés alternatíva marad.
A lakhatási problémák mögött sokszor életvezetési gondok állnak
A szakértők szerint a lakhatási szegénység nem mindig pusztán pénzügyi kérdés. Sok esetben az úgynevezett életvezetési nehézségek is szerepet játszanak.
Ezek lehetnek például:
• pénzügyi tervezési problémák
• tartós munkanélküliség
• hátrányos családi háttér
• generációról generációra öröklődő szegénység
Ezek a tényezők egymást erősítve nehezítik meg, hogy az érintettek stabil lakhatási helyzetet teremtsenek.
Léteznek mintaprojektek, de kevés embert érnek el
Vannak olyan programok, amelyek a lakhatási problémák mellett az életvezetési kérdésekre is próbálnak választ adni.
Ilyen például a Felzárkózó települések program, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat koordinál. A kezdeményezés mintegy 300 hátrányos helyzetű településen segíti a családokat.
A program nemcsak lakhatási segítséget nyújt, hanem arra is tanítja a résztvevőket, hogyan kezeljék az ingatlanjukat, hogyan fizessék rendszeresen a számlákat, és hogyan tervezzék a pénzügyeiket.
Nincs egyszerű válasz a lakhatási kérdésre
A lakáspolitikai viták hátterében alapvetően eltérő megközelítések állnak. Egyesek szerint a saját tulajdon támogatása a stabilitást erősíti, mások viszont úgy látják, hogy nagyobb szerepet kellene kapnia a szociális bérlakásoknak.
A valóság azonban ennél jóval összetettebb. A lakhatási problémák mögött gazdasági, társadalmi és kulturális tényezők egyaránt állnak, ezért a szakértők szerint a megoldás is csak több eszköz kombinációjával képzelhető el.
Az biztos, hogy a lakhatási kérdés egyre több embert érint, és a következő években várhatóan még hangsúlyosabb szerepet kap a gazdasági és társadalmi vitákban.
