Sokan még mindig azt gondolják, hogy minél nagyobb egy lakás, annál jobb. A valóság viszont egészen más: egy rosszul elosztott 90 négyzetméter sokkal kényelmetlenebb lehet, mint egy jól megtervezett 60. A szakértők szerint ma már nem az alapterület, hanem az élhetőség dönt.
Lakásvásárlásnál a legtöbben automatikusan a négyzetmétert és az árat nézik, pedig a mindennapi komfortot valójában az határozza meg, hogy mennyire használható jól a tér. A tapasztalatok szerint a vevők döntését sokkal inkább a szobák száma és elrendezése befolyásolja, mint az, hogy pontosan hány négyzetméteres az ingatlan.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy sokan inkább lemondanak egy jobb lokációról, csak hogy több külön nyíló szobájuk legyen. Nem véletlen, hogy egyre többen keresnek a városon kívül ingatlant: ugyanannyi pénzért ugyanis ott gyakran élhetőbb elrendezést kapnak.
A kulcs a funkcionalitás. Egy lakás akkor működik jól, ha minden családtagnak van saját tere, miközben létezik egy közös élettér is, ahol együtt lehet lenni. Ezért is keresettek most a nappali plusz két vagy három szobás lakások, mert ezek még nem túl drágák fenntartásban, de már kényelmesek egy család számára.
Családi házaknál még magasabbak az elvárások: itt már alapnak számít a nappali és legalább négy külön szoba. A vevők gyakran külön dolgozószobát, vendégszobát és gyerekszobákat is szeretnének, ami jól mutatja, mennyire átalakultak az igények az elmúlt években.
Az ideális méret persze mindig az élethelyzettől függ. Az első lakásukat vásárlók általában kisebb, 27–50 négyzetméteres ingatlanokat keresnek. A kisgyermekes családok már 70–100 négyzetméterben gondolkodnak, míg a többgyermekeseknél a 100 négyzetméter feletti, 4–5 szobás otthonok a cél.
Ami viszont minden esetben közös: a rossz elrendezés hosszú távon megbosszulja magát. Az egybenyíló szobák, a túl kicsi félszobák vagy a hosszú, kihasználhatatlan folyosók mind olyan kompromisszumok, amelyek idővel kényelmetlenné teszik az életet.
Éppen ezért a szakértők azt javasolják, hogy ne csak a jelenre tervezzünk. Egy lakás kiválasztásánál legalább 5–10 évre előre kell gondolkodni: mi lesz, ha bővül a család, ha otthonról kell dolgozni, vagy ha megváltozik az élethelyzet.
Sokan ott hibáznak, hogy beleszeretnek egy nagy alapterületű lakásba, miközben az valójában rosszul használható. Pedig gyakran egy kisebb, de jól megtervezett otthon sokkal élhetőbb.
És van még egy fontos szempont: az eladhatóság. Azok az ingatlanok a legértékesebbek hosszú távon, amelyek többféle élethelyzethez is jól alkalmazkodnak. Vagyis nemcsak nekünk kell megfelelniük most, hanem a jövő vevőinek is.
