Egyre nő a feszültség Budapesten a rozsdaövezeti gigaberuházások körül. Az elmúlt napokban több kerület is nyíltan nekiment azoknak a kiemelt lakóprojekteknek, amelyek a kormány különleges támogatásával épülhetnek meg, sok esetben a helyi szabályozások megkerülésével - írja az Economx.
A vita már messze nem csak az új lakásokról szól. Az önkormányzatok szerint olyan óriási lakóparkok épülhetnek, amelyek alapjaiban változtathatják meg egész városrészek karakterét, miközben a közlekedés, az óvodák, az iskolák és a közművek egyszerűen nem bírják majd el a hirtelen rájuk zúduló tömeget.
363 alkalommal nyúlt bele a kormány Budapest fejlődésébe
A Fővárosi Önkormányzat nemrég részletes listát készített azokról a budapesti beruházásokról, amelyeket a kormány az elmúlt másfél évtizedben kiemelt státuszúvá nyilvánított.
A számok brutálisak.
Összesen 363 esetben kapott egy projekt speciális kiemelt státuszt Budapest területén.
A legtöbb ilyen beruházás:
• a VIII. kerületben jelent meg
• de a XIII. kerületben
• valamint a II. kerületben
és még a Margitszigeten is található több kiemelt projekt.
A főváros szerint ez az egyik legagresszívebb városfejlesztési folyamat volt az elmúlt években.
A főépítész szerint súlyosan sérül a város működése
Erő Zoltán rendkívül keményen fogalmazott a projektek kapcsán.
Szerinte a kiemelt beruházások rendszere:
• csorbítja az önkormányzatok jogköreit
• átláthatatlanná teszi az építési szabályokat
• felborítja a városfejlesztési logikát
• és akár alkotmányossági problémákat is felvethet
A konfliktus most azért lett különösen éles, mert a választások után több kerület abban bízik, hogy az új politikai helyzet teljesen átírhatja a jelenlegi rendszert.
A Népsziget-projekt különösen kiverte a biztosítékot
A legnagyobb felháborodást a Népszigetre tervezett, mintegy 3000 lakásos komplexum váltotta ki.
A projekt a kormány döntése alapján kiemelt beruházási státuszt kapott, ami azt jelenti, hogy számos helyi szabályozástól mentesülhet.
És nem ez az egyetlen ilyen fejlesztés.
A kiemelt státuszú új lakóprojektek Budapest mellett több vidéki városban is megjelenhetnek, például:
• Debrecen
• Ebes
• Pécs
• Tatabánya
• Mosonmagyaróvár
Attól félnek, hogy összeomlik az infrastruktúra
A tiltakozó kerületek szerint a probléma nem önmagában az új lakások építése, hanem annak mértéke és sebessége.
Az önkormányzatok attól tartanak, hogy:
• nem épül elegendő óvoda és iskola
• túlterhelődnek az utak
• nem bírják majd a közművek
• drasztikusan nő a népsűrűség
• és teljesen átalakulhatnak egyes városrészek
A kritikusok szerint a „város a városban” típusú lakóparkok sokszor elszigetelt tömbökként jelennek meg, amelyek nem illeszkednek szervesen a környezetükhöz.
Többen már most túlzsúfolt lakásóriásokról és falanszterszerű beépítésekről beszélnek.
A lakhatási válság miatt pörgetik fel a beruházásokat
A kormány oldaláról ugyanakkor teljesen más logika látszik.
Az elmúlt évek elképesztő lakásár-emelkedése után a kabinet egyre erősebben próbálja növelni a kínálatot, hogy enyhítse a lakhatási válságot.
Ennek része többek között:
• az Otthon Start Program
• a Lakhatási Tőkeprogram
• valamint a kiemelt státuszú beruházások rendszere
A cél, hogy minél gyorsabban épüljenek új lakások.
A háttérben hatalmas pénzek mozognak: a Lakhatási Tőkeprogram keretében összesen 300 milliárd forintos támogatással akár 1000 milliárd forintnyi fejlesztés indulhat el.
Brutális tempóban kellene felépíteni mindent
A rendszer egyik legdurvább eleme a szoros határidő.
A fejlesztőknek:
• fél éven belül be kell adniuk az építési engedélyt
• majd három évük van a megvalósításra
• ellenkező esetben akár lakásonként 10 millió forintos bírságot is kaphatnak
Ez sok szakértő szerint olyan tempót kényszeríthet ki, amely mellett szinte lehetetlen valóban élhető, jól működő városrészeket kialakítani.
Teljesen eltérő városfejlesztési filozófiák csapnak össze
A háttérben valójában sokkal nagyobb vita zajlik annál, mint hogy épüljenek-e új lakások.
Az egyik oldal szerint Budapestnek sürgősen több lakásra van szüksége, mert a lakhatási válság egyre súlyosabb.
A másik oldal szerint viszont nem mindegy, hogyan történik ez a növekedés.
A várostervezők egy része inkább a „15 perces város” modelljét támogatná, ahol:
• a munkahelyek
• az iskolák
• az egészségügyi szolgáltatások
• és a mindennapi funkciók
könnyen elérhetők maradnak.
A kritikusok szerint a gigantikus lakóparkok sok esetben éppen ennek az ellenkezőjét hozzák létre.
Most dőlhet el, milyen lesz Budapest következő évtizede
A vita egyre élesebb, és könnyen lehet, hogy a következő hónapokban az egyik legfontosabb budapesti politikai és városfejlesztési kérdéssé válik.
Mert miközben valóban óriási szükség van új lakásokra, az már sokkal nehezebb kérdés, hogyan lehet ezt úgy megvalósítani, hogy közben a város élhető is maradjon.
És most pontosan ez az a pont, ahol Budapest jövője körüli elképzelések látványosan egymásnak feszültek.
