Alig néhány hónapja lépett életbe egy új építésügyi előírás, de a szakma szerint már most súlyos fennakadásokat okoz az építőiparban. A február végén bevezetett szabályozás kötelezővé tette a tervezési alaptérkép használatát az építési eljárásokban, a gyakorlatban azonban a változás sok esetben hosszú csúszásokhoz, több százezer forintos többletköltségekhez és komoly kapacitásproblémákhoz vezetett - számolt be róla a Telex.
A módosítás eredeti célja egyértelműen pozitív volt: a pontos telekhatárok meghatározásával szerették volna megelőzni a szabálytalan építkezéseket és az ezekből fakadó későbbi jogvitákat. A rendszer azonban olyan gyorsan lépett életbe, hogy sem a földhivatalok, sem a szakemberek nem tudtak megfelelően felkészülni a megnövekedett feladatokra.
Egyre nehezebb szakembert találni
A szabályozás értelmében a szükséges felmérést kizárólag megfelelő jogosultsággal rendelkező földmérő mérnök végezheti el. Éppen ebből a szakemberből van azonban jelentős hiány a piacon.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a földhivatalok is komoly leterheltséggel küzdenek. Míg korábban a szükséges telekkoordináták beszerzése néhány nap alatt megtörténhetett, ma már akár másfél hónapot is igénybe vehet az ügyintézés. A régebbi, papíralapú dokumentumok előkeresése további késedelmeket okozhat.
Egyetlen vita is hónapokra leállíthatja a beruházást
A folyamatot tovább bonyolítja, hogy a telek kitűzését a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak is jóvá kell hagyniuk. Ha vita alakul ki a telekhatárok körül, abból akár pereskedés és több hónapos csúszás is lehet.
Még ideális esetben sem gyors a folyamat: a földhivatali záradékolás önmagában újabb két hónapot vehet igénybe, a gyorsított eljárás pedig csak külön engedéllyel és pluszköltség mellett kérhető.
A szakemberek szerint a teljes procedúra átlagosan mintegy nettó 300 ezer forintos többletterhet jelenthet az építtetők számára.
Újépítésű lakást keresel? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
A kivitelezések is lelassultak
A bürokratikus akadályok a mindennapi munkában is érezhetők. A tervezési alaptérkép és a szükséges engedélyek hiányában számos beruházás csúszik, miközben a kivitelezők és az alvállalkozók sokszor tétlenül kénytelenek várni.
Egy jelentős régiós építőipari vállalat tapasztalatai szerint idén tavasszal a megszokott alapozási munkák mennyiségének mindössze felét tudták elvégezni.
A problémák láncreakciót indíthatnak el, hiszen a kevesebb építkezés kevesebb építőanyag-felhasználást jelent, ami a beszállítókat és a kapcsolódó szakmákat is kedvezőtlenül érinti. A szakemberek szerint a visszaesés már országos szinten is érzékelhető lehet, és akár a gazdasági növekedésre is hatással lehet.
A szakma szerint vissza kellene lépni
Az ügyben megszólaló szakmai szervezetek egyetértenek abban, hogy a jelenlegi helyzet hosszabb távon nem fenntartható.
Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint a legjobb megoldást az eredeti szabályozás visszaállítása jelentené.
Czibik Péter, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara geodéziai szakcsoportjának vezetője szintén elismerte, hogy az új rendszerre sem a hivatalok, sem a szakemberek nem voltak kellően felkészülve.
A szakember ugyanakkor bízik abban, hogy az év második felére a felhalmozódott ügyek feldolgozásával és további szakemberek bevonásával fokozatosan normalizálódhat a helyzet.
Egyre többen érzik a következményeket
A szakma szereplői szerint a szabályozás mögött meghúzódó cél érthető és indokolt volt, a gyakorlati megvalósítás azonban komoly nehézségeket okozott. Az új rendszer bevezetése miatt ma már nemcsak az építkezések indulása lassult le, hanem a költségek is emelkedtek, miközben egyre több beruházás csúszik.
A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy sikerül-e csökkenteni az adminisztratív terheket, vagy az új szabályozás tartósan fékezheti a hazai építőipar teljesítményét.
